Tovább gyengül a politikai fősodor Európában

Alig csillapodtak az indulatok a májusi európai parlamenti (EP) választások óta, az elemzők máris esélyeket latolgatnak a következő, öt év múlva esedékes voksolásra vonatkozóan. Jelenleg a brit Konzervatív Párt, az olasz Liga és a lengyel Jog és Igazságosság számítanak a kontinens legütőképesebb tömörüléseinek. Az Európai Parlament jobb- és balközép blokkjának eközben tovább apadhat a támogatottsága.

Konzervatív erőfölényt mutatnak az EP-választások után mintegy hat hónappal közzétett felmérések. A Europe Elects elemzőközpont nemrég ismertette a tagállami kutatásokon alapuló átfogó adatsorát, amely szerint ma a májusinál is gyengébb a politikai fősodor támogatottsága Európában. A kontinens legerősebb politikai ereje az éppen a decemberi választásokra kampányoló brit Konzervatív Párt, amelyet a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter vezette Liga követ. Harmadik helyen a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) áll az elemzőközpont szerint. A brit konzervatívok népszerűsége annak fényében meglepő, hogy májusban, még Theresa May miniszterelnöksége alatt történelminek mondható veszteséget szenvedtek, és mindössze négy képviselői helyet nyertek el a 751 fős Európai Parlamentben. Jelenleg, Boris Johnson irányításával viszont harminc mandátumra becsülik a teljesítményüket. Ennél jóval kiszámíthatóbb a bevándorlásellenes Liga támogatottsága: a választásokon 28 képviselői helyet szereztek, most pedig 27 EP-mandátumra lennének esélyesek. A lengyel Jog és Igazságosság az októberi hazai választási győzelem margóján továbbra is erős: a párt a fél évvel ezelőtti, 26 képviselői helyhez képest most eggyel többet, 27-et tudhatna magáénak.

A jelenleg legerősebb európai pártok listáján a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), a németországi Zöldek, a francia Nemzeti Tömörülés, illetve Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság Lendületben is helyet kap. A CDU májusban a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) együttesen lett az EP legnagyobb nemzeti delegációja: a német keresztény uniópártok akkor 29 mandátumra voltak érdemesek, amelyből 23 képviselőt a CDU delegált. Ma Angela Merkel kancellár kereszténydemokratái 21 helyet szereznének az EP-ben, eggyel lemaradva a 22 mandátumra becsült, szintén németországi Zöldektől. Utóbbi párt ugyanakkor gyengébb, mint májusban volt, amikor 25 mandátumot kapott.

Az európai Zöldeket sokáig a majdani Európai Parlament királycsinálóinak is nevezték, viszont a jelenlegi kutatásból az derül ki: a választási időszak lecsengésével már Európa-szerte csökkent a támogatottságuk. Ma az EP negyedik legnagyobb frakcióját alkotják ugyan, de amennyiben most kerülne sor a választásokra, a bevándorlás- és elitellenes – az olasz Ligát is a soraiban tudó – Identitás és Demokrácia frakció megelőzné őket. Hasonlóképpen gyengélkedik a CDU/CSU-t a parlamenti mandátumszámban májusban beérő Brexit Párt is: a brit kilépéspárti fordulattal Nigel Faragék jelenleg az EP első tíz legerősebb nemzeti delegációjába sem férnének be.

Kérdéses, hogy a brexit miatt mennyire érdemes egyáltalán hosszú távon számolni a nagy-britanniai pártokkal. A politikai fősodor gyengüléséről árulkodó tendencia mindenesetre megingathatatlannak tűnik. A kontinens legerősebb pártcsaládja, a magyar kormánypártokat is a soraiban tudó Európai Néppárt mandátumainak száma egy újabb választás esetén 182-ről 175-re csökkenne, míg az EPP-t követő balközép 154 helyett már csak 151 főt delegálhatna. A korábban gyakran szélsőségesként emlegetett erők, így a már említett bevándorlásellenes Identitás és Demokrácia, illetve a Macron-féle Újítsuk meg Európát viszont tovább erősödnek. Friss elemzések alapján a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek-frakció meglepetéssel rukkolhat elő: ma nem kevesebb, mint harminc mandátummal lennének erősebbek, mint májusban. Ennek oka, hogy a frakciót olyan, erejük teljében lévő pártok erősítik, mint a brit konzervatívok vagy a lengyel PiS.