Viszályimport Európában

Bár a nyugati nyelvek sokszor nem tesznek különbséget az állampolgárság és a nemzetiség között, a valóságban az útlevél megszerzése, esetleg szimplán az új hazába költözés nem jelenti az identitás teljes átalakulását, még a második-harmadik nemzedék esetén sem. A távoli földekről érkezők pedig sokszor magukkal hozzák hazájuk konfliktusait, amelyekkel továbbra is ugyanúgy foglalkoznak, mint odahaza, nem egy esetben ugyanazokkal szemben.

Pakisztán-párti tüntetők India nagykövetsége előtt a brit fővárosban. Lehetőségek tárháza Fotó: Henry Nicholls Forrás: Reuters

Emellett magukkal hozták a családi szokásokat is, amelyhez ugyanúgy hozzátartozik a szigorú összefogás a családtagok között, egymás minden erővel való megsegítése, a bajban való összetartás, mint a becsületkódex, amely európai szemmel elborzasztó gyilkosságokhoz is vezethet. A család becsületének megvédése nagyon fontos a pakisztáni közösségek körében: ha úgy érzik, valaki – legtöbbször a család fiatal nőtagja – csorbát ejtett a család megítélésén például azzal, hogy illetlenül viselkedik, nem a közösséghez tartozó fiatalemberrel tart fenn szerelmi viszonyt, alkoholt vagy drogokat fogyaszt, sorozatosan szembeszáll a szülői iránymutatással, az szélsőséges esetben testvérgyilkossághoz vezethet, ahol az ítéletvégrehajtó a család valamely férfitagja. Nagy-Britanniában évente akár háromezer ilyen eset is előfordulhat, a gyilkosságok szinte kizárólag közel-keleti vagy délkelet-ázsiai országokból származó bevándorlócsaládokban fordulnak elő.

Pakisztán-párti tüntetők India nagykövetsége előtt a brit fővárosban. Lehetőségek tárháza
Fotó: Reuters

Ugyancsak létező jelenség ez a becsületgyilkosság a kurd családokban; ők legnagyobb számban Németországban telepedtek le. Ahogy a pakisztániak az ötvenes évek elejétől érkeztek Nagy-Britanniába, úgy a török állampolgárok a hatvanas évek elejétől mentek vendégmunkásként a németekhez. Ma nagyjából hárommillió törökországi származású ember él Németországban, akik viszont nem alkotnak egységes közösséget, ugyanúgy létezik a mélységes megosztottság, amelyet fűt az otthoni politikai helyzet. A németországi kurdok többsége török állampolgárként érkezett új hazájába, de sokan figyelemmel kísérik a háborút Szíriában, a törökországi eseményeket, a választásokat. Tavaly januárban 180 ember verekedett össze a hannoveri repülőtéren, felerészük ugyanis kurd származásúként elítélte a közel-keleti viszály épp aktuális alakulását, a másik fél viszont támogatta Recep Tayyip Erdoğan elnök döntéseit.

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Törökország-kutatója rámutatott: természetes jelenség, hogy külföldön megerősödik a nemzeti identitás, a nyugat-európai liberális szabályozás és légkör azt eredményezi, hogy a Törökországban betiltott és üldözött mozgalmak szabadon virágozhatnak, ideértve akár az iszlamista mozgalmakat is. Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a hatvanas évek óta eltelt idő történelmi léptékkel nem számít hosszúnak, létezik egy különálló fejlődési folyamat az otthon maradott törökök és a németországiak között. A szakértő szerint a hatóságok rendszeresen reaktívan viselkednek a válságkezelés során, azaz egy felmerülő problémát igyekeznek menedzselni, s nem felkészülve várják az óhatatlanul kialakuló gondokat.

Helyettesített harc

Derryben vagy Belfastban, a vallási és politikai megosztottságból eredő északír konfliktus legnagyobb harctereinek számító városokban több falfestmény is emlékeztet a protestánsok és a katolikusok közel három évtizedig tartó polgárháborújára, a látogatót azonban váratlanul érheti, hogy a graffitik között egy másik évtizedes konfliktus nyomai is fellelhetők. A falakon és az ablakokban a katalán, a baszk vagy épp az ausztrál őslakosok zászlaja is feltűnik olykor, a leggyakoribb ugyanakkor kétségkívül a palesztin trikolór és a Szolidaritás Palesztinával felirat. Adrian Kerr, a Szabad Derry Múzeum vezetője a jelenséget a Háárecnek úgy magyarázta: az ír nacionalista hátterű lakosok ezekben a válsággócokban hasonlóságot látnak az elnyomás elleni küzdelemben.

Az igazgató szerint ugyanakkor Észak-Írország és a palesztinok között a megosztottnál is mélyebb a szolidaritás érzése, méghozzá a történelmi hasonlóságok miatt. Észak-Írország ugyanis Palesztinához hasonlóan brit uralom alatt állt (s áll ma is, ellentétben a Szentfölddel), de a rokonszenv konkrétabb alakot is öltött az 1970-es években, amikor az ír republikánusok félkatonai csoportjai kapcsolatot létesítettek a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. Izraeli zászlók is gyakran felbukkannak Észak-Írországban, azonban kizárólag az unionista közösségekben, ráadásul szintén érzelmi töltettel: a lojalisták ugyanis úgy hiszik, a zsidó állam a terrorizmus elleni háborúban tud osztozni a múltjukban. (T. L.)