A terror formálta Újdelhi politikáját

Alaposan felforgatta az indiai társadalmat a nacionalista kormány új állampolgársági törvénye. Bírálói szerint a jogszabály ellenkezik az ország világi alkotmányában rögzített értékekkel azáltal, hogy a vallást az állampolgárság feltételéül szabja. A módosító javaslattal szembeni kritikák annyiban nem is alaptalanok, hogy közvetetten a szubkontinensen élő mintegy 170 milliós muszlim kisebbséget hozza hátrányos helyzetbe. Újdelhi azonban – a korábbi terrortámadásokból tanulva – prioritásként tekint a nemzetbiztonsági kérdésekre.

Muzulmán férfi figyeli a Tádzs Mahalnál őrt álló katonákat. Növekvő bizalmatlanság Fotó: A szerző felvétele

TRAGÉDIA MUMBAIBAN

A hónap elején hatályba lépett, az állampolgársági törvény módosításáról szóló jogszabály értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt – vallási üldöztetés miatt – elmenekült keresztényeknek, buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak és zoroasztriánusoknak, azonban az iszlám vallásúaknak nem.

Az országos felháborodás következtében a kormány több városban is kijárási tilalmat rendelt el, ötezer katonát küldött a határ menti vidékekre, elsősorban a tüntetések egyik gócpontjának számító északkelet-indiai Asszám államba.

Sőt bizonyos régiókban központilag lekapcsolták az internetet is annak érdekében, hogy fenn tudják tartani a rendet az egyre erőszakosabb megmozdulások közepette. A felháborodás oka, hogy az új jogszabályhoz egy állampolgársági jegyzéket is bevezetnek, a helyi muszlimok pedig ­emiatt attól tartanak: hamarosan igazolniuk kell, hogy indiai lakosok, nem pedig menekültek a környező országokból.

Újdelhi muszlimokkal szembeni fellépése egyáltalán nem váratlan: az ország három háborút is vívott az ­1947-es szétválás óta Kasmírért a világ második legnagyobb muszlim népességével rendelkező Pakisztánnal.

A folyamatos harcok és a felekezetek egymással szembeni frusztrációja végül 2008 novemberében csúcsosodott ki, egy Mumbai­ban egyszerre több helyszínt is célba vevő, napokig tartó terrortámadásban ugyanis 195 ember, köztük legalább 22 külföldi vesztette életét.

A célpontok között volt étterem, kórház, pályaudvar, rendőrkapitányság, szálloda és egy zsidó szervezet székháza is, a merénylet által hátrahagyott károk pedig legalább akkora sebet ejtettek India kulturális emlékezetén, mint amilyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadások okoztak az Egyesült Államok, illetve a nyugati civilizáció újkori történelmében.

A tragédia az indiai nemzetbiztonsági gondolkodást is gyökeresen átformálta: számos új, terrorellenes intézmény létesült az elmúlt évtizedben, és a terrorellenes nemzetközi harcban élen járó Újdelhi a Pakisztánra gyakorolt nyomást is minden eszközzel igyekezett növelni annak érdekében, hogy Iszlámábád határozottan lépjen fel a terroristákkal szemben.

NEMZETBIZTONSÁGI PRIORITÁS

Narendra Modi miniszterelnökségének 2014-es kezdete óta prioritásként tekint a nemzetbiztonsági kérdésekre, a kormány ugyanis úgy véli, a 2008-as terrortámadáshoz hasonló események egyik legfontosabb hosszú távú hatása, hogy rontja az állampolgároknak az intézményekbe vetett hitét. – Ha egy kormány nem tudja megvédeni saját népét, akkor egyáltalán nem kormány.

Ha a terrorizmus egy adott közösség ellen irányul, és a kormány erre adott reakciója gyenge, akkor az ezzel járó következmények tartósak lehetnek – írta elemzésében Daniel Byman, a Georgetown Egyetem India-kutatója a kialakult helyzet kapcsán.

A nemzetbiztonság hívószó alatt meghozott intézkedések azonban ezúttal nem várt ellenállásba ütköztek, s noha Modi igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy a törvény miatt senkit nem ér majd diszkrimináció, az utca népének már több kell egy 280 karakteres Twitter-üzenetben tett ígéretnél.