Újdelhi széles sugárútjain hiába keressük a közlekedési sávokat: mindenki lendületesen tart valamerre vagy épp rostokol a nyugati szemmel titokzatos káosznak tűnő forgatagban.
Jobbról, balról, átlósan előzgetik egymást a körforgalomban hömpölygő riksák, tuktukok, motorkerékpárok, autók és teherhordók, a láthatatlan kéz által irányított fejetlenséget pedig a forgalomba bekapcsolódó tevék és a szent állatként tisztelt tehenek lassú cammogása sem akasztja meg.
Az út szélét szegélyező fákon és a járda melletti kerítéseken rézuszmajmok csüngenek csoportokban, a lombkoronák alatti földön elterülve békésen szunyókáló helyieket azonban sem a makákók ételért való hangos viaskodása, sem pedig az ütött-kopott járművek között állandósult dudaháború nem riasztja fel.
MEGBORULÓ EGYENSÚLY
Az átláthatatlan káosz különös harmóniáját, a gazdagság és a nyomorúság egyidejű jelenlétét, a káprázatos paloták elé felhúzott nyomortanyák kontrasztos életképeit egyedül a fokozott katonai jelenlét töri meg: a turistalátványosságoknál terepmintás egyenruhások ellenőrzik nem szűnő aprólékossággal a – férfiaktól külön sorban álló – fátylakba burkolt asszonyokat.

Fotó: A szerző felvétele
A női viseletek, vagyis a színpompás szárik és a fekete, illetve sötétkék burkák keveredése pedig a szubkontinens vallási sokszínűségéről ad pontos látleletet. A közel másfél milliárd lakosú, népességszámát tekintve lassan Kínával vetekedő Indiában ugyanis körülbelül 170 millió muszlim él. Az ország 1947-ben vált ki a brit birodalomból, alkotmánya szekuláris köztársaságként definiálja, amelyben nincs államvallás.
A hindu többség és a legnagyobb kisebbség, a muszlimok mellett is számos vallásnak van több millió híve Indiában, és bár ezek együttélése az utóbbi évtizedekben nem volt konfliktusmentes, az állam szekularitását, valamennyi vallás törvény előtti egyenlőségét, a társadalmi egyensúlyt sikerült megőrizni.
Az elmúlt hónapokban azonban a Narendra Modi vezette nacionalista kormány a Kasmír által eddig élvezett különleges státus megvonásával, illetve az országos tüntetéssorozatot okozó, a szomszédos muszlim államok és számos nemzetközi szervezet által is kifogásolt új állampolgársági törvénnyel egy olyan útra lépett, amelyet sok elemző az eddig patikamérlegen kimért egyensúly megborulásaként értelmez.