Francia sztrájk a reformok ellen

Megállt az élet Franciaországban, ahol mintegy hetven vidéki városban a rendőrség szerint több mint 510 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen.

Marseille, 2019. december 5. Füstbombát lóbál egy tüntető a legnagyobb francia szakszervezet, a CGT felvonulásán Marseille-ben 2019. december 5-én, amikor határozatlan idejű általános sztrájk lépett életbe a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Párizsban a 14 vasútvonalból 11-en egyáltalán nincs közlekedés, az SNCF állami vasúttársaság a szuperexpresszek (TGV) 90 százalékát, a regionális járatok 80 százalékát törölte. A tiltakozás a légi forgalmat is érinti. Országosan a tanárok 55 százaléka tart munkabeszüntetést, Párizsban 78 százalékos a sztrájkrészvétel a közoktatásban. MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Megállt az élet Franciaországban, ahol mintegy hetven vidéki városban a rendőrség szerint több mint 510 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Párizsban a délután kezdődött tiltakozó menetben a CGT szakszervezet szerint 250 ezren vonultak fel, s a République téren kisebb összetűzések is történtek rendbontók és a rendfenntartó erők között. A tömegbe keveredett mintegy hétszáz rendbontó megdobálta a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak, miközben több kirakat is betört, s egy teherjárművet is felgyújtottak. A rendőrség 71 embert előállított. Egy dolgunk van, hogy leállítsuk a gazdaságot – mondta Christian Grolier szakszervezeti tag a BBC brit tévének.

Szinte az egész ország sztrájkba lépett, így megbénult a közlekedés a vasúti dolgozók munkabeszüntetése miatt, nem nyitottak ki az iskolák, nem jelentek meg az újságok, a legtöbb közszolgáltatás pedig alig vagy egyáltalán nem volt elérhető. Sztrájkoltak az ügyvédek, az orvosok és ápolók, a rendőrök, a légi közlekedés alkalmazottai, a diákok, az újságírók. A szakszervezetek beszámolói szerint a munkabeszüntetés általánosnak tekinthető. Az általános iskolák tanárai közül 51 százalék, a középiskolai oktatók közül 42 százalék nem ment dolgozni. A vonatvezetők 85, a jegyellenőrök 73 százaléka sztrájkolt, így a gyorsvonatok 90 százaléka el sem indult, s várhatóan ez napokig így fog maradni. Párizs 16 metróvonala közül csak kettő működik normálisan, 11 vonalon egyáltalán nem volt közlekedés, hasonló súlyos fennakadások voltak a legtöbb nagyvárosban. Az Air France kevésbé volt érintett, a hosszú távú járatok mindegyike repült, a rövid távú repülések 80 százalékát is teljesíteni tudták. A munkások eltorlaszolták az ország nyolc kőolaj-finomítója közül hét bejáratát, így próbálva megakadályozni az üzemanyag eljuttatását a benzinkutakhoz.

Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Az általános sztrájkkal a nyugdíjreform jövő hétre tervezett bejelentése ellen tiltakoznak a munkavállalók. Ennek sarokszámairól egyelőre semmit se tudni, de általános várakozás szerint a kormányzat nem apró átalakítást tervez, hanem egy teljesen új rendszert fog bevezetni, amely várhatóan hátrányosan fogja érinteni a rengeteg kis jogosultságot kihasználó egyes munkavállalókat. Ilyenek tipikusan a közszolgáltatásokban részt vevők, mint a vasutasok, akik egyébként is az egyik legjobban szervezett közösség, s nagyon komoly zsarolási potenciál van a kezükben. Ha a csütörtök nem lesz elég, folytatnunk kell – mondta Philippe Martinez, a CGT szakszervezet vezetője még a múlt héten, hozzátéve, tagságuk naponta fog szavazni arról, meddig tartson a munkabeszüntetés. A felmérések szerint a francia lakosság 56-60 százaléka támogatja a sztrájkot. A legnagyobb lelkesedés a 18–34 évesek között tapasztalható, ugyanakkor az országban a legalacsonyabb nyugdíjat kapó földművesek ez alkalommal nem csatlakoztak a munkabeszüntetésekhez. A felmérések azt mutatják, hogy a franciák a sztrájk mellett a reformokat is elkerülhetetlennek tartják, s azért vonulnak az utcára, mert attól félnek, épp ők fogják a rövidebbet húzni. A kormányzat szerint ilyen nem lesz, mindenki megtartja eddigi jogosultságait és pénzét, ám a lakosság nem bízik ebben.

A csütörtöki dátum szimbolikus, ugyanis 1995-ben ezen a napon egymillió ember vonult az utcákra, hogy tiltakozzon a nyugdíjreform-tervezet ellen. Az akció sikeres volt, ugyanis tíz nap múlva a kormány visszakozni kényszerült. A mostani helyzetben ez valószínűtlennek tűnik, ugyanis Emmanuel Macron egyik legfontosabb választási ígérete volt a nyugdíjreform. Az átalakítások melletti elkötelezettségét hangsúlyozta Macron pártjának parlamenti frakcióvezetője, Gilles Legendre is. – Ezt ígértük az elnökválasztás előtt, s két éve megszakítás nélkül tárgyaltunk minden érintett oldallal, ezek az egyeztetések pedig folytatódni fognak a sztrájkok idején is – mondta a politikus. A nyugdíjreform Franciaország Achilles-sarka, amelyre az elemzők szerint feltétlenül szüksége van az országnak, ám az egymást követő elnökök a lakossági tiltakozás hatására képtelenek véghezvinni a változtatásokat. A jelenlegi rendszerben 42 különböző nyugdíjséma van érvényben.

Gyanús asszisztensek

Vizsgálat indult Párizsban a centrista Demokrata Mozgalomhoz (Modem) tartozó Marielle de Sarnez volt Európa-ügyi miniszter ellen európai parlamenti fiktív asszisztensi állások ügyében, írta az MTI. Francia igazságügyi források szerint a politikust több mint tíz órán át hallgatták meg szerdán a párizsi bíróságon, majd közpénz elsikkasztásának gyanúja miatt indult ellene eljárás. A párizsi bíróság korrupcióellenes vizsgálóbírói november 15. óta több közéleti szereplőt is meggyanúsítottak a Modem ellen folyó eljárásban, többi között Sylvie Goulard volt francia biztosjelöltet, Michel Mercier volt igazságügyi minisztert és Alexandre Nardellát, a párt pénztárnokát. Francois Bayrou pártelnököt ma hallgatják meg. A vizsgálóbírók arra kíváncsiak, hogy a pártnak az Európai Parlament büdzséjéből fizetett európai parlamenti asszisztensei valójában milyen munkát végeztek a centrista pártnál. Emmanuel Macron államfő első kormányából azt követően távoztak a modemes politikusok, hogy pártjuk, az államfő Köztársaság lendületben nevű mozgalmával koalícióra lépett Modem ellen 2017. június 9-én ügyészi vizsgálat indult az állítólagos európai parlamenti fiktív asszisztensi állások ügyében. Akkor valamennyi modemes miniszter lemondott annak érdekében, hogy ne akadályozzák Macron induló kormányának munkáját. A 2009 és 2017 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Marielle de Sarnez-t többen is megvádolták korábbi munkatársai közül, többi között az egyik volt asszisztense, Karine Aouadj, aki azt állítja: soha nem foglalkozott európai parlamenti ügyekkel, hanem a képviselőnő személyi asszisztense volt.