Megállt az élet Franciaországban, ahol mintegy hetven vidéki városban a rendőrség szerint több mint 510 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Párizsban a délután kezdődött tiltakozó menetben a CGT szakszervezet szerint 250 ezren vonultak fel, s a République téren kisebb összetűzések is történtek rendbontók és a rendfenntartó erők között. A tömegbe keveredett mintegy hétszáz rendbontó megdobálta a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak, miközben több kirakat is betört, s egy teherjárművet is felgyújtottak. A rendőrség 71 embert előállított. Egy dolgunk van, hogy leállítsuk a gazdaságot – mondta Christian Grolier szakszervezeti tag a BBC brit tévének.
Szinte az egész ország sztrájkba lépett, így megbénult a közlekedés a vasúti dolgozók munkabeszüntetése miatt, nem nyitottak ki az iskolák, nem jelentek meg az újságok, a legtöbb közszolgáltatás pedig alig vagy egyáltalán nem volt elérhető. Sztrájkoltak az ügyvédek, az orvosok és ápolók, a rendőrök, a légi közlekedés alkalmazottai, a diákok, az újságírók. A szakszervezetek beszámolói szerint a munkabeszüntetés általánosnak tekinthető. Az általános iskolák tanárai közül 51 százalék, a középiskolai oktatók közül 42 százalék nem ment dolgozni. A vonatvezetők 85, a jegyellenőrök 73 százaléka sztrájkolt, így a gyorsvonatok 90 százaléka el sem indult, s várhatóan ez napokig így fog maradni. Párizs 16 metróvonala közül csak kettő működik normálisan, 11 vonalon egyáltalán nem volt közlekedés, hasonló súlyos fennakadások voltak a legtöbb nagyvárosban. Az Air France kevésbé volt érintett, a hosszú távú járatok mindegyike repült, a rövid távú repülések 80 százalékát is teljesíteni tudták. A munkások eltorlaszolták az ország nyolc kőolaj-finomítója közül hét bejáratát, így próbálva megakadályozni az üzemanyag eljuttatását a benzinkutakhoz.
Az általános sztrájkkal a nyugdíjreform jövő hétre tervezett bejelentése ellen tiltakoznak a munkavállalók. Ennek sarokszámairól egyelőre semmit se tudni, de általános várakozás szerint a kormányzat nem apró átalakítást tervez, hanem egy teljesen új rendszert fog bevezetni, amely várhatóan hátrányosan fogja érinteni a rengeteg kis jogosultságot kihasználó egyes munkavállalókat. Ilyenek tipikusan a közszolgáltatásokban részt vevők, mint a vasutasok, akik egyébként is az egyik legjobban szervezett közösség, s nagyon komoly zsarolási potenciál van a kezükben. Ha a csütörtök nem lesz elég, folytatnunk kell – mondta Philippe Martinez, a CGT szakszervezet vezetője még a múlt héten, hozzátéve, tagságuk naponta fog szavazni arról, meddig tartson a munkabeszüntetés. A felmérések szerint a francia lakosság 56-60 százaléka támogatja a sztrájkot. A legnagyobb lelkesedés a 18–34 évesek között tapasztalható, ugyanakkor az országban a legalacsonyabb nyugdíjat kapó földművesek ez alkalommal nem csatlakoztak a munkabeszüntetésekhez. A felmérések azt mutatják, hogy a franciák a sztrájk mellett a reformokat is elkerülhetetlennek tartják, s azért vonulnak az utcára, mert attól félnek, épp ők fogják a rövidebbet húzni. A kormányzat szerint ilyen nem lesz, mindenki megtartja eddigi jogosultságait és pénzét, ám a lakosság nem bízik ebben.
