Idegen kezek a táskánkon

A Külügyminisztérium idén is fokozott óvatosságra inti az adventi időszakban Európa nagyvárosaiba utazókat. A korábban terrortámadások sújtotta Belgiumban ma már mérséklődött a fenyegetettség mértéke, de az utcákat továbbra is fegyveresek őrzik. A brüsszeli karácsonyi vásárokban mindenesetre nagyobb fejtörést okoznak a tolvajok, mint a potenciális merénylőktől való félelem.

Christmas preparations in Brussels Fotó: Europress/AFP

Talán nem túlzó azt állítani, hogy a „Biztonságos-e Brüsszel?” kérdést már rég felülírták a mindennapok. Legutóbb az Európai Tanács főépületére másztak fel klímatüntetők az uniós csúcstalálkozó idején, ekkor nevetgélve fordult oda hozzám egy uniós berkekben dolgozó ismerős, mondván: számára megdöbbentő, hogy mennyire lazán kezelik a biztonságot a munkahelyén. A negyvenéves litván férfi látványosan túl is aggódja a dolgot, elmondása szerint időről időre elbeszélget a tanács épületének biztonsági személyzetével, csak hogy megbizonyosodjon saját maga védelméről. 2019 decemberében ritka az ilyen. Ha négy évvel ezelőtt, a terrorhullám idején halljuk ugyanezt, valószínűleg a közelben állók sem nevetik ki a litvánt. Vajon tényleg elmúlt a veszély, vagy az idő változtatott a biztonságérzetünkön?

A Világgazdasági Fórum november elején hozta nyilvánosságra a turisztikai versenyképességet vizsgáló indexét, amely 140 országban mérte fel, majd hasonlította össze az üzleti környezet, az infrastruktúra, a higiénia és a biztonság helyzetét. Brüsszelben amiatt kapott sajtóvisszhangot a kutatás, mert Bel­gium összességében igencsak előkelő helyen szerepelt, viszont a turisztikai versenyképességét jócskán lerontotta a biztonsági dimenzió. Az ország az összesítésben 24. lett, de kizárólag a turisták biztonságérzete szerint az első ötvenbe sem került be. A Világgazdasági Fórum indexének megjelenésekor – véletlenül majdnem azzal egy időben – a belga nemzetbiztonsági tanács döntött arról, hogy mégsem csökkenti az utcákon járőröző katonák számát. Míg a 2016-os brüsszeli terrortámadások után majdnem kétezer fegyveres őrizte a belga nagyvárosokat, ma összesen 420-550 közé tehető a számuk. A belgiumi terrorfenyegetettség szintje 2018 januárja óta a kettes fokozaton mozog, ami „lehetséges, de nem valószínű” támadást jelent. (A nemzetközi terrorfenyegetettségi skála négyfokozatú, a merényletek után általában négyes, azaz „súlyos és közvetlen” a fenyegetettség mértéke – a szerk.) A járőröző katonák esetében is érvényesül az idő gyógyító hatása, miszerint ma már a turistákon kívül senki sem kapja fel a fejét a látvány miatt. A helyi ismerősök körében az is általános vélekedés, hogy a négyes-hatos csoportokban mozgó fegyveresek inkább megnyugvást váltanak ki, mintsem a veszély létét érzékeltetik.

Fotó: Europress/AFP

A magyar külügyminisztérium oldala az ünnepi időszakban egyébként fokozott körültekintésre biztat. Mint írják, bár nem érkeztek hírek a terrorfenyegetettség szintjének növekedéséről, a korábbi tapasztalatok alapján az euró­pai karácsonyi vásárok és az azokhoz hasonló rendezvények célpontjai lehetnek támadásoknak. Főleg az uniós berkekben él még élénken a tavaly, a strasbourgi karácsonyi vásárban elkövetett merénylet emléke. Akkor – épp az Euró­pai Parlament plenáris ülésének idején – egy iszlamista fegyveres öt emberrel végzett a város központjában. A férfit nem sikerült időben elkapni, így alig két héttel karácsony előtt 48 órás hajsza vette kezdetét Strasbourgban és környékén. Ugyancsak emlékezetes, hogy 2016 decemberében, szintén napokkal az ünnep előtt egy berlini karácsonyi vásáron történt gázolásos terrortámadás, amelyben tizenkét ember vesztette életét. A német városokat ekkor betontömbökkel kezdték védeni, majd a módszer a kontinens számos településén visszaköszönt.

Brüsszelben, az Európai Unió szívé­ben is akadnak látványos és valóban tömegeket vonzó karácsonyi vásárok, amelyektől az embert a bizonyosan létező fenyegetettség sem riasztja vissza. Itt nem felfegyverzett katonák járnak-kelnek a nézelődők között, hanem civil ruhások. A gázolásos merényletek ellen Európa-szerte telepített betontömbök sem jellemzők: a belga főváros központjában, a főtér környékén amúgy sincs autós forgalom. Azt azonban mégsem jelenthetjük ki, hogy teljes nyugalomban élvezhetjük a vásárfiát. Ha nem is a potenciá­lis merénylők, de a tolvajok megnehezítik a dolgunkat. Saját tapasztalat: hátizsákkal nem is érdemes az adventi ünnep környékére tévedni, gyakorlatilag öt percen belül idegen kezet találunk a táskánk cipzárján. A fényképezőgépekkel sem lehetünk sokkal szerencsésebbek: „véletlenül” azok is játszi könnyedséggel kerülnek le a vállról. Egyébként – ha nem lenne sajnos magától értetődő – erre a kockázatra is külön figyelmeztet a Külügyminisztérium. „A sűrű tömegben különösen nagy a kockázata a zsebtolvajlásnak, ezért kérjük, fokozottan vigyázzanak értékeikre, irataikra” – írják. És hogy bizonyosan belgiumi, esetleg kifejezetten brüsszeli jelenségről lenne szó? Biztosan nem.