Von der Leyen elöljáróban hatékony, fenntartható és emberséges uniós bevándorláspolitikát ígért. Mindezekhez azonban pénzre is szükség lesz. Az unió 2021 és 2027 közötti hétéves költségvetésről egyelőre nem sikerült megállapodni, a decemberi EU-csúcs végén Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét bízták meg a nemzeti kormányok álláspontjainak összehangolásával.
E téren is akadnak nézetkülönbségek a finn és horvát EU-elnökség között: míg Helsinki a hosszú távú költségvetésre vonatkozó javaslata eurómilliárdokkal csonkítaná meg a kohéziós pénzeket, Zágráb nyilvánvalóan a kevésbé fejlett uniós régiók támogatásában érdekelt. Az elmúlt időszakban a magyar kormány is számos alkalommal jelezte: elfogadhatatlan számára a kohéziós források nagyarányú megvágása.
Fotó: Reuters
Hazai szempontból a jövő májusi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó is jelentősnek ígérkezik. Nem csak amiatt, mert Magyarország a bővítést szorgalmazó tagállamok egyike: immár egy magyar biztos, Várhelyi Olivér felel a bővítési- és szomszédságpolitikáért az unió végrehajtó testületében. Várhelyi márpedig egyik első biztosi felszólalásában ígéretet tett rá, hogy még a csúcstalálkozó előtt pozitív döntés születik Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Nem kisebb a feladata, mint a kérdésben szkeptikus államok – így Franciaország és Hollandia – meggyőzése.
A Fidesz is döntés előtt
A jövő év elején, valószínűleg már januárban az Európai Néppárt és a Fidesz megegyeznek a magyar kormánypárt néppárti tagságának sorsáról. Ezt idén márciusban, az európai választásokat megelőzően függesztették fel. A májusi voksoláson a Fidesz–KDNP a magyar szavazatok 52 százalékát zsebelte be, így 13 képviselőjével a néppárt európai parlamenti frakciójának negyedik legerősebb delegációja lett. Magyar részről a keresztény kultúra védelmét, a nemzetállamok tiszteletben tartását és a migráció megállítását szabták a maradás feltételeként.
