Jövőre sem lankadhat a figyelem

Politikai csatákban gazdag volt az óév Brüsszelben. A magyar kormánynak a jogállamisági eljárás iránt szintén szkeptikusnak tűnő horvát EU-elnökség beköszönte jelenthet fellélegzést, ám a hazai érdekérvényesítés ennek ellenére sem csitulhat: a Von der Leyen-bizottság 2020-ban ugyanis jogszabálydömpinggel készül. Nem mellékes az sem, hogy uniós biztosunk, Várhelyi Olivér mennyire eredményesen küzd majd a Nyugat-Balkán uniós perspektívájáért.

Készülődés az Európai Parlament épületénél. Sok vihar fogja tépni a kék csillagos lobogót 2020-ban Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

Hazánk szempontjából már holnaptól más szelek fújnak Brüsszelben, ugyanis január elsejével Horvátország váltja Finnországot az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként. Míg Helsinki féléves uralma alatt a csapból is a jogállamiság fogalma folyt, a horvátok első alkalommal töltik be a tanács elnöki tisztét. Utóbbi nemcsak a szokásosnál nagyobb uniós vizsgadrukkot jelent, de az EU legfiatalabb tagja, egy jugoszláv utódállam nyilvánvalóan másképp szemléli az integráció előtt álló kihívásokat.

Zágráb ambició­zus elnökségi programjában ennek megfelelően a gazdasági és szociá­lis kohézió megvalósítása, a belső pia­ci egyenlőtlenségek felülírása, illetve a vidéken élő európai fiatalok munkaerőpiaci integrációja is szerepel.

Kiemelt ügyként tekintenek továbbá a népességfogyásra (a négymilliós lakosságú Horvátország a világ ötödik leggyorsabban fogyatkozó állama – a szerk.), így a demográfiai válság kezelése lehet az elkövetkező fél év egyik slágertémája – az unalomig ismételt jogállamisági ügyek helyett.

A brüsszeli folyosókon is sokat beszélnek arról, hogy Finnországgal ellentétben a horvátok nem igazán lelkesednek az uniós atombombaként elhíresült hetes cikkelyes eljárásért, így okkal feltételezhető, hogy a következő hat hónapban Varga Judit igazságügyi miniszternek valamivel kevesebb jelenése lesz a belga fővárosban. A mindenkori soros elnök ugyanis elsősorban a politikai napirend alakításával tudja kifejteni a befolyását: nemhiába tartották az eddigi összes, Magyarország témájú jogállamisági meghallgatást a finn elnökség ideje alatt.

2020 első felében egyébként sem jutna túl sok idő a fekete bárány tagállamok ráncba szedésére. Január végén minden bizonnyal bekövetkezik a majdnem egy évet csúszó brit EU-kilépés, ráadásul a szigetországgal a jövőbeli kapcsolatrendszer feltételeiről is mielőbb meg kell állapodni. Az Ursula von der Leyen vezette, december elsején hivatalba állt Európai Bizottság pedig jogszabály-kezdeményezési dömpinggel készül: már tavasszal megismerhetjük az európai klímatörvény részleteit, illetve a zöldátállásra biztosított források elosztási mechanizmusát, valamit körvonalazódhat a hazai szempontból is kiemelt jelentőségű migrációs jogszabálycsomag.

Von der Leyen elöljáróban hatékony, fenntartható és emberséges uniós bevándorláspolitikát ígért. Mindezekhez azonban pénzre is szükség lesz. Az unió 2021 és 2027 közötti hétéves költségvetésről egyelőre nem sikerült megállapodni, a decemberi EU-csúcs végén Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét bízták meg a nemzeti kormányok álláspontjainak összehangolásával.

E téren is akadnak nézetkülönbségek a finn és horvát EU-elnökség között: míg Helsinki a hosszú távú költségvetésre vonatkozó javaslata eurómilliárdokkal csonkítaná meg a kohéziós pénzeket, Zágráb nyilvánvalóan a kevésbé fejlett uniós régiók támogatásában érdekelt. Az elmúlt időszakban a magyar kormány is számos alkalommal jelezte: elfogadhatatlan számára a kohéziós források nagyarányú megvágása.

Készülődés az Európai Parlament épületénél. Sok vihar fogja tépni a kék csillagos lobogót 2020-ban
Fotó: Reuters

Hazai szempontból a jövő májusi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó is jelentősnek ígérkezik. Nem csak amiatt, mert Magyarország a bővítést szorgalmazó tagállamok egyike: immár egy magyar biztos, Várhelyi Olivér felel a bővítési- és szomszédságpolitikáért az unió végrehajtó testületében. Várhelyi márpedig egyik első biztosi felszólalásában ígéretet tett rá, hogy még a csúcstalálkozó előtt pozitív döntés születik Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Nem kisebb a feladata, mint a kérdésben szkeptikus államok – így Franciaország és Hollandia – meggyőzése.

A Fidesz is döntés előtt

A jövő év elején, valószínűleg már januárban az Európai Néppárt és a Fidesz megegyeznek a magyar kormánypárt néppárti tagságának sorsáról. Ezt idén márciusban, az európai választásokat megelőzően függesztették fel. A májusi voksoláson a Fidesz–KDNP a magyar szavazatok 52 százalékát zsebelte be, így 13 képviselőjével a néppárt európai parlamenti frakciójának negyedik legerősebb delegációja lett. Magyar részről a keresztény kultúra védelmét, a nemzetállamok tiszteletben tartását és a migráció megállítását szabták a maradás feltételeként.