Magyar félsiker Brüsszelben

A többéves pénzügyi keret, a brit kilépés és az Európa jövője konferencia is napirendre került az év utolsó uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben, ahol a legnagyobb attrakciót mégis a klímakérdés szolgáltatta.

Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor sajtótájékoztatója Brüsszelben Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Klímasemlegesség. A vezetők egyetértettek abban, hogy a környezet védelme közös érdek, így egy tagállam, Lengyelország kivételével megegyeztek a 2050-es klímasemlegességi célról.

A klímasemlegességet akkor éri el egy adott ország, ha annyi szén-dioxidot bocsát ki, amennyit különböző intézkedésekkel, például erdőtelepítéssel el tud nyelni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök diplomáciai források szerint 2070-et akarta a lengyel karbonsemlegesség céldátumaként, de ebbe az állam- és kormányfők nem mentek bele.

Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor sajtótájékoztatója Brüsszelben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Legalábbis hivatalosan nem: a találkozó záródokumentuma szerint az Európai Tanács jövő júniusban tárgyalja újra a kérdést. A lengyel kimaradás ellenére valamennyi állam- és kormányfő elégedett volt a zöldügyben történt előrelépéssel. Angela Merkel német kancellár a sajtótájékoztatóján villámgyorsan elhessegette azt a felvetést, hogy az eredmény Varsó miatt ne lenne történelmi jelentőségű. – Egyáltalán nem lassítja le a zöldmegállapodás végrehajtását, magában a klímasemlegességi célban pedig mindenki egyetért – ezt már Emmanuel Macron francia elnök mondta a varsói vétóról.

Atomenergia. Magyar–cseh félsiker, hogy az atomenergia alkalmazására vonatkozó utalás viszont született. – Az Európai Tanács tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy határozzanak a saját energiamixükről és a számukra leginkább megfelelő technológiákról. Néhány tagállam ragaszkodik az atomenergia alkalmazásához – áll a záródokumentumban. Orbán Viktor miniszterelnök a klímavitát egy Facebookra feltöltött videóüzenetben véleményezte. Ebben újra leszögezte, hogy Magyarország tisztában van a klímaváltozás elleni küzdelem jelentőségével.

– A kérdés az, hogy ki fizeti a számlát – mondta a kormányfő, aki szerint a tárgyalások végére „megteremtettük az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát”. Kitért arra is: Magyarország szerint olyan szabályok kellenek, amelyek bátorítják a nukleáris energia felhasználását. – Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre – összegezte az eredményt Orbán Viktor.

Brexit. Boris Johnson a nagy-britanniai választások miatt távol maradt a brüsszeli csúcstól. A tagállami vezetők csütörtök éjjel még javában tárgyaltak, amikor a konzervatív diadal híre utolérte őket, másnap pedig valamennyien gratuláltak a brit miniszterelnöknek.

Orbán Viktor ezt levélben tette meg. – Gratulálok önnek, hogy sikerült érvényesítenie népe akaratát, amely a szuverenitását az Európai Unión kívül kívánja biztosítani – írta a magyar kormányfő. Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke szintén támogatásától biztosította Johnsont, és annak a reményének adott hangot, hogy a londoni parlament most már hamar megszavazza a kilépési megállapodást.

– Mielőbb tisztán kell látnunk a helyzetet – fogalmazott. Érthető módon Írország miniszterelnöke, Leo Varadkar volt a legóvatosabb a brit választások kimenetelével kapcsolatban. Mint mondta, örül annak, hogy egyértelmű eredmény született, így a következő lépésként ratifikálni lehet az Ír-sziget átjárhatóságát biztosító brexitalkut.

Fekete bárány

Míg csütörtökön a brüsszeli Európa-épületre felkapaszkodott klímatüntetők akartak üzenni az országvezetőknek, pénteken demonstrálók egy kisebb csoportja Daphne Caruana Galizia meggyilkolt máltai újságírónak követelt igazságot Brüsszelben. Lapunk is beszámolt róla: sokan rossz szemmel nézték, hogy – a lemondását nemrég bejelentő – Joseph Muscat baloldali máltai kormányfő elutazott a találkozóra, annak ellenére, hogy őt is összefüggésbe hozták a bűncselekménnyel. Charles Michel több kérdést is kapott arra vonatkozóan, hogy az Európai Tanács miért nem tárgyalta a kérdést. – Logikus, hogy nem foglalkoztunk vele, hiszen nem akartunk beleavatkozni a máltai nyomozásba – fogalmazott a tanács elnöke tegnap.