Megint górcső alatt Magyarország, elszabadultak az indulatok a LIBE-ben

Hidvéghi Balázs EP-képviselő sokadik alkalommal ismételte meg a magyar álláspontot, miszerint a hetes cikkelyes eljárás gyakorlatilag boszorkányüldözésnek tudható be.

2019. 12. 16. 23:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borzongás Orbán Viktor neve hallatán, radikális magyar kormány – újra Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben. A LIBE szakbizottság zöme ma este is szélsőségesen beszélt a hazai állapotokról. Magyarországot Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő védte meg, aki szerint a jogállamisági eljárás egyszerű boszorkányüldözés, az EP- képviselőknek pedig inkább Máltáról és az újságíró-gyilkosságról kellene beszélniük.

Ma este sokadik alkalommal került terítékre az uniós értékek magyarországi és lengyelországi helyzete az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE). A képviselők – meglehetősen csekély létszámban – az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának képviselőjével vitáztak Strasbourgban. A nemrég véget ért ülésen Didier Reynders a bizottságot, Tytti Tuppurainen pedig a finn elnökséget képviselte.

Tuppurainen először emlékeztetett rá, hogy a Tanács immár két alkalommal is tárgyalta a magyar ügyet. A szeptemberi ülésen a tagállamok miniszterei általános kérdéseket intéztek a magyar delegációhoz, míg a múlt heti események a szerintük leginkább vitás kérdések, a szólásszabadság, az akadémiai szabadság, illetve a bírák függetlensége kerültek szóba. Magyarországot akárcsak szeptemberben, ezúttal is Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte. Tuppurainen szerint mindkét ülés tisztelettudó és őszinte hangnemben zajlott, véleménye szerint a párbeszéd konstruktív volt a felek között.

A finn miniszter beszélt a múlt heti találkozót megelőző informális munkareggeliről is, ahol az EP-képviselői is részt vehettek. Szerinte ez szintén hasznos volt, ugyanis itt valamennyi tagállam képviseltette magát. Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, a Sargentini- dosszié új felelőse ezzel kapcsolatban elégedetlenséget fejezett ki: szerinte az Európai Parlamentnek a Tanács előtti eljárásban is teljes jogú szereplőnek kellene lennie. Utóbbit a magyar kormány következetesen elutasítja, mondván: az EP-képviselők már elmondták a véleményüket a jelentés megszavazásakor. Tuppurainen beszélt arról is, hogy kézhez kapta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter levelét az eljárási hibákról. Bár nem ért egyet annak felvetéseivel, Tuppurainen válaszolni fog rá. A finn politikus azt is szorgalmazta, hogy a horvát, majd a német elnökség is folytassa a jogállamisági eljárásokat. Szerinte a jogállamiság kritériumát igenis az uniós pénzek kifizetéséhez kell kötni. Mint mondta, erre a finn elnökség javaslatot is tett, mégpedig a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben.

Az ülésen a LIBE-képviselői közül többen is szélsőséges véleményt fogalmaztak meg az Orbán-kormánnyal szemben. A román liberális Ramona Strugariu elmondása szerint nemrég Budapesten járt egy szólásszabadságról szóló konferencián, ahol már a miniszterelnök neve hallatán is borzongás lett úrrá a teremben lévőkön. A kormány egy másik régi kritikusa, a szintén liberális Sophie in 't Veld pedig magából kikelve kérdőjelezte meg, hogy a magyarországi történések nemzeti hatáskörbe tartoznak.

A magyar ellenzék soraiból a momentumos Donáth Anna szólalt fel: szerinte a jogállamisági eljárás csak tovább rontott a helyzeten, és „bátorította fel” Orbán Viktor kormányát. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció képviselője pedig kijelentette: az elmúlt egy évben „Orbán Viktor radikalizálódott” – különösképp az önkormányzati választások után. Dobrev annak a reményének is hangot adott, hogy az Európai Néppárt a következő hónapokban búcsút int a Fidesznek.

Hidvéghi Balázs EP-képviselő, a LIBE fideszes tagja válaszul sokadik alkalommal ismételte meg a magyar álláspontot, miszerint a hetes cikkelyes eljárás „politikailag motivált” és gyakorlatilag boszorkányüldözésnek tudható be.

– A magyar kormány több alkalommal is reagált a vádaskodásra és mindig nyitott volt a párbeszédre – hangoztatta Hidvéghi, aki szerint nem másról, mint egy jogi köntösbe bújtatott politikai fegyverről van szó. A politikus kitért arra is: inkább Máltát kellene pellengérre állítani, ahol meggyilkoltak egy újságírót.

– Ezt viszont a szociáldemokraták le akarják venni az eheti napirendről – hangoztatta Hidvéghi. (Máltának baloldali vezetése van, Joseph Muscat miniszterelnök már bejelentette lemondását a botrány nyomán – a szerk.) A szintén konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióból is megvédték a hazai érveket.

– Nem komolyan vehető, ahogy bűnbakot csinálnak Orbán Viktorból – mondta a lengyel Jadwiga Wiśniewska, arra emlékeztetve: a magyar emberek demokratikus módon szavazták meg az Orbán-kormányt.

Az Európai Bizottság képviselője, Didier Reynders a LIBE-ülés végén megerősítette, hogy a bizottság nem tágít a jogállamisági eljárás mellől, ugyanakkor valóban új mechanizmusra van szükség az uniós értékek vizsgálatára. Szerinte jelenleg is vannak eszközök a kezükben, példaként a kötelezettségszegési eljárásokat említve.

A magyar ügy után Reynders és a képviselők a lengyel jogállamisági eljárást tárgyalták.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.