időjárás 15°C Helga 2022. október 3.
logo

Nincs még veszve a NATO

László Dávid
2019.12.04. 11:49
Nincs még veszve a NATO

Ünnepi helyett inkább paprikás hangulatban gyűltek össze kedden Londonban a NATO vezetői a szervezet 70 évvel ezelőtti megalapításának évfordulóján. Az alaphangot még múlt hónapban adta meg Emmanuel Macron, amikor agyhalottnak nevezte a NATO-t. Kijelentését felháborodás és aggodalom fogadta, hogy a londoni tárgyalás is botrányba fullad.

Habár a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott délelőtti sajtótájékoztatóján Donald Trump amerikai elnök még sértőnek nevezte Emmanuel Macron kijelentéseit, a délutáni közös nyilatkozatukban már igyekeztek egységet mutatni. Ennek ellenére tapintható volt a feszültség a két vezető között, és többször kiütköztek a véleménykülönbségek. A francia elnök például kitartott ébresztőnek szánt provokatív kijelentése mellett, valamint nyíltan vitába szállt Trumppal arról, hogy az Iszlám Állam fogságba esett harcosainak többsége európai. Némileg összekülönböztek Oroszországon is. Míg az amerikai elnök szerint ugyanis „boldogulnak” az oroszokkal, addig Macron arra figyelmeztetett, hogy stratégiai párbeszédre van szükség Moszkvával, de nem szabad naivnak lenniük. A dpa hírügynökség értesülései szerint a kétnapos csúcs mai zárónyilatkozata alapján végül részben Washington és Párizs is megkapja, amit akart. A szövegbe Macron nyomására bekerül, hogy megvitatják a NATO alapvető stratégiáját és szorosabb párbeszédet folytatnak Oroszországgal, ugyanakkor az amerikai érdekeket kielégítve először értékelik fenyegetésként Kínát. Árgus szemekkel figyelték a csúcstalálkozót az oroszok is, Vlagyimir Putyin orosz államfő Szocsiban éppen arról beszélt: veszélyt jelent Oroszországra, hogy a NATO közeledik határai felé, mindemellett többször jelezték, készek együttműködni a szövetséggel.

Amellett, hogy a brit választástól kezdve a klímaváltozáson át az amerikai belpolitikáig Trump szinte minden témát érintett, főként ismét a NATO teherviselésének egyenlőbb megosztását követelte. Pedig az ügyben már a tagállamok többsége beadta a derekát, jelezve, hogy hajlandó a szövetség közös kasszájába is többet fizetni, valamint közelíteni védelmi költségvetését a GDP két százalékához.

A csúcs harmadik kényes pontja Törökország volt. Recep Tayyip Erdoğanra a szövetségen belülről is éles bírálatok záporoztak, előbb az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlása, majd az észak-szíriai, kurdok elleni offenzíva miatt. A török elnök tegnap szűkszavúan csak „jónak” nevezte tárgyalásait a francia elnökkel, a házigazda Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Angela Merkel német kancellárral, a kvartettről kiadott mosolygós fotó pedig arra utal, hogy közeledtek az álláspontok.

– A találkozó és környéke óriási védelmi készültség mellett le van zárva, de az emberek nagy türelemmel viselik, hogy nem, vagy csak nagy kerülővel juthatnak el bárhova – számolt be a londoni helyzetről Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, aki a NATO Engage című konferencián vett részt a brit fővárosban. A szervezetet feszítő problémák kapcsán a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy a 29 tagú szövetségben a viták folyamatosak, hiszen a célok és érdekek olykor eltérőek, de ezeket párbeszéddel végül konszenzusosan mindig rendezik.

A zárónyilatkozatban mind Emmanuel Macron, mind Donald Trump érdekei tükröződnek
Fotó: Reuters

A Törökországgal szemben megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban elmondta, hogy a konferencián felszólalt Recep Tayyip Erdoğan egyik tanácsadója is, aki világossá tette, hogy nem kérdőjelezik meg a NATO-tagságot.

– Mindössze annyi történt, hogy az egyik tagállam megvétózta a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) terrorszervezetté nyilvánítását, mire Törökország válaszul megvétózta a balti országok védelmi tervét. Nincs ebben alapvetően semmi különleges, ez egyfajta adok-kapok, ami megszokott a tárgyalásokon. A szokatlan az, hogy ezt kiszivárogtatták, lehetetlen helyzetbe hozva Törökországot – magyarázta. A szakértő arra is rámutatott, hogy miközben uniós szinten a tagállamok még hevesen bírálták a magyarokat, amiért kiálltak az észak-szíriai török offenzíva mellett, addig a NATO-ban már csak egyetlen tag volt, amely vétót emelt a YPG terrorszervezetté nyilvánítása ellen, tehát lényegében ugyanazt tették, csak nem verték nagydobra.

– Emmanuel Macron teljesen jogosan párbeszédet akar. Abban pedig mindenki egyet is ért, hogy a NATO komoly kihívások előtt áll – értékelte a francia elnök bíráló szavait a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy ez a jelenség sem új keletű: volt már, hogy Franciaország ki is lépett a szervezetből, de 2003-ban is temették a NATO-t, amikor nem mindenki értett egyet az iraki beavatkozással.

– Ettől még a francia elnök sem kérdőjelezi meg a szövetség szükségességét, nem akarja „lecserélni” Oroszországra az Egyesült Államokat. Csak látja, hogy az amerikaiak elkötelezettsége néha meginog, az oroszok pedig itt vannak a szomszédban.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.