A francia kormány kompromisszumos javaslata ellenére a szakszervezeteknek még mindig tízezreket sikerült utcára vinniük múlt csütörtökön, a nyugdíjreform elleni hetedik országos tiltakozónapon, azonban úgy tűnik, hogy Emmanuel Macron a görcsös ellenállás ellenére sem mond le átalakítási terveiről. A második világháború után, Charles de Gaulle által bevezetett, védőhálót garantálni hivatott nyugdíjrendszer megbolygatása miatti felháborodás nem érte váratlanul a kormányzatot, hiszen az átalakításokba az elmúlt két évtized összes kormányának beletört a bicskája, a 2017-ben megválasztott francia elnöknek ugyanakkor az egyik legfőbb kampányígérete volt a rendszer megreformálása. Elemzők szerint a szakszervezetekkel szembeni kitartás hosszú távon az elnöknek kedvezhet.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő lapunk megkeresésére elmondta: a nyugdíjrendszer egységesítésével Macron tulajdonképpen egyfajta modellváltást kezdeményezett a francia jóléti államban. – A jelenlegi rendszernek az a legfőbb sajátossága, hogy a már megszerzett státusokat védi. Ha például valaki vasutasként dolgozik, megvan a vasutasléthez tartozó összes státuselőnye, illetve az ahhoz kapcsolódó privilégiumai – magyarázta a szakértő.
Mint mondta, a francia jóléti rendszer sajátossága, hogy nem célja az egyenlősítés, nem kizárólagos célja az újraelosztás, inkább az előnyöket élvezőket biztosítja pozíciójuk megtartásáról. Macron ezzel szemben azt mondja, egy nemzeti kockázatközösségre lenne szükség, azaz minden befizetett euró után mindenkinek ugyanolyan jogai legyenek. A francia elnök ezzel megpróbálna elmozdulni a skandináv országokban szokványos modellek felé, ám ez alapjaiban változtatná meg a francia jóléti rendszert.
Fotó: Reuters
– Jól látszik, hogy noha van egy kitartó magja a megmozdulásoknak, a szakszervezetek hétről hétre kevesebb embert tudnak mozgósítani, ami egyszerűen annak a következménye, hogy fogynak a sztrájkalapok. Demonstrálni ugyanis akkor lehet, ha közben az ember nem hal éhen – fogalmazott Soós Eszter Petronella. A szakértő szerint éppen ezért valószínű, hogy a kormány a sztrájkkedv kifullasztására játszik, épp úgy, ahogy tette azt a sárga mellényesek több mint egy évig tartó, némiképp artikulálatlan követelésekkel fellépő mozgalmával. – Ahogy telnek a hetek, egyre javul a párizsi közlekedés, már minden metróvonal kinyitott, az pedig már nem hat bénítóan, ha tíz vonatból csak nyolc indul el egy órában – mondta a szakértő. Hozzátette: az Elabe által végzett közvélemény-kutatás minap közzétett adatai szerint már a főváros lakosainak kétharmada szeretné, ha véget érne a maratoni sztrájk.
