időjárás -1°C Márió, Sára 2022. January 19.
logo

Az EP megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását

Forrás: MTI
2020.01.16. 12:53

A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

Továbbra is „aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét” az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét – jegyezték meg.

Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is.

Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

Magyarország ellen felhozott vádak hamisak

A szerdai strasbourgi ülésen a Fidesz-EP-képviselői hangsúlyozták, hogy a vita nem valós tényekről, hanem politikai boszorkányüldözésről szól.

Vádak hangzanak el, de a tényekre senki nem kíváncsi – hangsúlyozta Járóka Lívia, aki megemlítette, hogy a bírói függetlenséget garantálja az Alaptörvény, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, s példaként említette a magyar EU-s elnökség idején kidolgozott, azóta elfogadásra került európai roma-stratégiát. Agresszív politikai támadásokkal szemben nem lehet vitába szállni, mi ezt megtanultuk a kommunizmus alatt – mondta felszólalásában a képviselő.

– A Magyarország ellen felhozott vádak hamisak – fogalmazott Hidvéghi Balázs. A Fidesz EP-frakciójának képviselője kijelentette: a baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával, politikai fegyverré degradálják azt. – Akkor beszélhetnénk jogállamiságról, ha mindenkit egyformán vizsgálnánk – tette hozzá. Hidvéghi Balázs felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a baloldali frakciók szabták feltétel gyanánt a magyar és a lengyel jogállamiság napirenden tartását ahhoz, hogy a szocialista miniszterelnök lemondásához vezetett máltai újságíró-gyilkossággal is foglalkozzanak az EP-ben.

Elemző: Nem jogszerű a hetes cikkely eljárás közbeni kibővítése

Szabó Dávid hangsúlyozta: az elmúlt években az EP-ben bődületes kettős mérce érvényesült a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban. Egyes országokban kormányhoz, politikai erőkhöz köthető gyilkosságok történtek, az EP mégis nagyobb elánnal vizsgálja azt, hogy 26 vagy 27 ellenzéki médium van egy országban – fogalmazott a szakértő.