Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.
A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.
Magyarország ellen felhozott vádak hamisak
A szerdai strasbourgi ülésen a Fidesz-EP-képviselői hangsúlyozták, hogy a vita nem valós tényekről, hanem politikai boszorkányüldözésről szól.
Vádak hangzanak el, de a tényekre senki nem kíváncsi – hangsúlyozta Járóka Lívia, aki megemlítette, hogy a bírói függetlenséget garantálja az Alaptörvény, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, s példaként említette a magyar EU-s elnökség idején kidolgozott, azóta elfogadásra került európai roma-stratégiát. Agresszív politikai támadásokkal szemben nem lehet vitába szállni, mi ezt megtanultuk a kommunizmus alatt – mondta felszólalásában a képviselő.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!