Az északír konfliktus fellángolásától tartanak

Amennyiben Észak-Írországnak gyengülne az Egyesült Királyságban betöltött alkotmányos pozíciója, attól tartok, széleskörű politikai tiltakozásokra kell számítanunk – figyelmeztet a brexit veszélyeire Winston Irvine északír protestáns lojalista – a brit koronához hű – aktivista. Szakértők is az északír konfliktus fellángolásától tartanak.

Winston Irvine szerint a brit EU-tagság megszűnése azzal járhat, hogy Észak-Írország eltávolodik az Egyesült Királyság többi részétől, a köztük lévő kormányzati és gazdasági kötelékek meglazulnak, amelynek következtében Észak-Írország inkább az Ír Köztársasággal kerül szorosabb kapcsolatba, az Európai Unió szabályaihoz igazodva. – Ebben a kontextusban mindig felmerül annak a lehetősége, hogy nem csak tüntetések lesznek, hanem annál komolyabb dolgok – közölte Winston Irvine a Sky News hírtelevízióval.

Aggodalmai nem alaptalanok, hiszen a londoni kormány és az Európai Bizottság között létrejött kilépési megállapodás értelmében Észak-Írországra másfajta szabályok vonatkoznak majd, mint az Egyesült Királyság többi részére, amikor a britek nem csak jogilag, de a gyakorlatban is elhagyják az EU-t legkorábban 2020. december végén. Annak érdekében ugyanis, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság között ne létesüljön újra határzár, a Nagy-Britanniából érkező áruk ellenőrzését nem a közös határukon, hanem Észak-Írországban, beléptetőpontokon fogják elvégezni. Másrészt Észak-Írországra az uniós áfaszabályok lesznek érvényesek, hogy az Ír-sziget két része között ne alakuljon ki tisztességtelen versenyelőny.

A fizikai határzár lebontása volt az egyik legfőbb eredménye annak az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely London és Dublin hathatós közreműködésével vetett véget az évtizedekig tartó északír felekezeti konfliktusnak, amely több mint 3600 ember életét követelte. A béke azonban törékeny. Továbbra is mélyen gyökerező ideológiai különbségek nehezítik meg a London-párti protestánsok, illetve az Írország egyesüléséért harcoló katolikusok együttműködését. A nagypénteki megállapodás a két felekezet hatalommegosztásán alapuló kormány felállítását írta elő, ám az elmúlt három évben több politikai ügy – többek között az ír nyelv észak-írországi hivatalos használatáról szóló régi vita – miatt nem volt hajlandóság az együttműködésre, így kormánya sem volt Belfastnak. A kabinet végül a brit-ír erőfeszítéseknek köszönhetően január elején állt fel újra.

Észak-Írországban a fegyveres erőszak sem múlt el teljesen. A Foreign Policy amerikai magazin elemzése szerint a brexit folyamata felélénkítette a félkatonai szervezeteket. A biztonsági szervek statisztikái szerint 2018 októberétől ismét megnőtt a radikális csoportok támadásaiban életüket vesztők száma. A határzár brexit miatti visszaállításától tartó nacionalista ír politikusok Írország egyesüléséről szóló népszavazás kiírását követelték, az Új IRA nevű radikális csoport pedig autót robbantott fel tavaly januárban az észak-írországi Derry városában, illetve a szervezet tagjai lőttek le áprilisban egy, a szintén Derry-ben kialakult zavargásokról tudósító újságírónőt.

Míg a határzár visszaállításának elkerülését rögzítő, októberben megszületett brexit-megállapodás nyugtatólag hatott az ír nacionalistákra, most a koronahű szervezetek háborognak, amiért Észak-Írországnak – szemben az Egyesült Királyság többi részével – az uniós szabályrendszerhez kell igazodnia. Bár egyelőre nem folyamodtak erőszakhoz, a protestáns félkatonai szervezetek állnak a brit kilépési megállapodás elleni északír tiltakozó megmozdulások mögött – írja a Foreign Policy.