Fidesz: Jogellenes lépésre készül az Európai Parlament

A hazánkkal szembeni jogállamisági eljárásban érintett területeket az EP jogellenes módon akarja kiterjeszteni – erről nemrég Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt Strasbourgban, arról is szólva: az Európai Néppárt frakciója csak a ma délutáni magyar vitát követően alakítja ki az álláspontját a kérdésben. A szintén fideszes Győri Enikő szerint példa nélküli, hogy egy jogállamisági vizsgálatot kezdeményező intézmény javasoljon a joggal ellentétes lépéseket.

Ma délután a Magyarországgal szemben folytatott 7. cikkely szerinti eljárásról vitázik az Európai Parlament (EP), ennek margóján a Fidesz európai parlamenti képviselői nemrég sajtótájékoztatót tartottak Strasbourgban. Deutsch Tamás delegációvezető az eseményen arról beszélt: a mai parlamenti vita és a holnapi szavazás célja lényegében az, hogy a jogállamisági eljárásban érintett területeket az EP – jogellenes módon – kiterjessze. A Fidesz politikusa példaként az akadémiai és művészeti szabadság kérdéseit említette. – A Sargentini-jelentésben ezekről még nem esett szó. Most a magyar ellenzék és a bevándorláspárti európai baloldal úgy akar tenni, mintha Magyarországon az említett kérdésekben is baj lenne – szögezte le, arról is szólva: „természetesen” az unalomig ismételt, a bírói függetlenséggel, illetve a hazai médiahelyzettel kapcsolatos kritikák is elő fognak kerülni az ülésen az újabb „hazugságok” mellett. „Magyarországon a jogállam nincs bajban, Magyarországon a jogállam kielégítően működik. A rendszerszintű probléma az, hogy a Magyarországról érkező ellenzéki képviselők arra összpontosítják a politikai tevékenységüket, hogy ártsanak a hazájuknak” – mondta. Deutsch Tamás kitért arra is, hogy az Európai Néppárt parlamenti frakciója csak a vitát követően fogja tárgyalni a kérdést, így arról a végleges álláspontját csak a parlamenti határozatról szóló, holnapi szavazás előtt alakítja ki.

– A néppárt még soha nem támogatott olyan határozatot, amely ellentétes az EU alapszerződéseivel – hangoztatta az EP-képviselő, aki szerint a Fidesz a frakcióban egyáltalán nincs egyedül, amikor a határozat tervezetét kritizálja. A Népszava egyébként ma ennek kapcsán arról írt, hogy a kormánypárti delegáció máris a néppárt vezetéséhez fordult és kérte, hogy a frakció ne adja a nevét a dokumentumhoz. Lapunk megírta, múlt héten a Fidesz képviselői információs ülést is tartottak a néppárti képviselőknek, ahol bemutatták a jogállami eljárás magyar szempontjait.

A délelőtti sajtótájékoztatón Győri Enikő egyébként részletesen is kifejtette a Fidesz jogi érveit. Mint mondta, az EP 2018-ban eleve kétes úton fogadta el az eljárást megindító Sargentini-jelentést, a most készülő határozattal kapcsolatban pedig ismét „súlyos”, jogi jellegű problémák állnak fenn. Egyrészt az EP szeretné, ha maga is részt vehetne a már a Tanács előtt zajló eljárásban, másrészt – ahogy azt Deutsch Tamás is említette – olyan témákra akarják kiterjeszteni ki vizsgálódást, amelyek nem képezték tárgyát a Sargentini-jelentésnek. – Holnap egy olyan határozatot akarnak elfogadni a parlamentben, ami a testület működését lehetővé tevő szerződéssel ellentétes – mondta az EP-képviselő, aki szerint abban semmi új nincs, hogy az uniós parlament hatásköröket akar magának szerezni, azt viszont teljes mértékben elutasítják, hogy egy jogállamisági vizsgálatot kezdeményező intézmény javasoljon a joggal ellentétes lépéseket. „Ezt mi, a jogállamiságban és az EU értékeiben hívők következetesen elutasítjuk” – húzta alá.

A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs EP-képviselő is felszólalt, és leszögezte: a magyar kérdés a baloldal nyomására került a parlament napirendjére. „A szocialisták cinikus és elképesztő húzása ez az önmagában is elképesztő eljárás” – hangoztatta, hozzátéve: a magyarországi ellenzék soraiban pedig továbbra is arra használják fel a képviselői mandátumukat, hogy Magyarországgal szemben áskálódjanak. – És ehhez az európai bevándorláspárti baloldal körében nyernének szövetségeseket – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

A Magyarország elleni vádak hamisak

Az unió alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás – amelyet Magyarország esetében az Európai Parlament kezdeményezett – célja, hogy megállapítsa: fennáll-e a az unió alapértékei megsértésének veszélye.

– Az egész vita nem valós tényekről, hanem politikai boszorkányüldözésről szól. Vádak hangzanak el, de a tényekre senki nem kíváncsi – hangsúlyozta Járóka Lívia a vitában, aki megemlítette, hogy a bírói függetlenséget garantálja az Alaptörvény, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, s példaként említette a magyar EU-s elnökség idején kidolgozott, azóta elfogadásra került európai romastratégiát.

Agresszív politikai támadásokkal szemben nem lehet vitába szállni, mi ezt megtanultuk a kommunizmus alatt – mondta felszólalásában a képviselő.

– A Magyarország ellen felhozott vádak hamisak – fogalmazott Hidvéghi Balázs. A Fidesz EP-frakciójának képviselője kijelentette: a baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával, politikai fegyverré degradálja azt. – Akkor beszélhetnénk jogállamiságról, ha mindenkit egyformán vizsgálnánk – tette hozzá.