Iráni csapások amerikai célpontokra

Nem váratott sokat magára Irán válasza arra, hogy múlt pénteken egy amerikai dróncsapás végzett Kászem Szolejmani tábornokkal: tegnap hajnalban rakéták vettek célba két iraki bázist, amit az amerikai hadsereg használ. Vajon Teherán ezzel letudta a bosszút? Egyelőre csak szaporodtak a kérdések.

Helyi idő szerint tegnap hajnalban rakétatámadás ért amerikai katonáknak otthont adó két iraki bázist. Az egyik az iraki–iráni határhoz közeli Kurdisztán fővárosát, Erbílt – ahol magyar katonák is állomásoznak –, a másik a Bagdadtól nem messze működő Ain al-Aszad légi támaszpontot vette célba. A támadást Irán vállalta magára, megtorlásként Kászem Szolejmani tábornok múlt heti meggyilkolásáért. Nagyjából ennyi bizonyos, a részleteket illetően már eltérőek az álláspontok.

Iraki források szerint összesen 22 ballisztikus rakétát lőttek ki az irániak, 17-et Ain al-Aszadra, ötöt pedig Erbílre. A jelentős nemzetközi sajtójelenlét ellenére alig adtak ki fotókat, így a pusztítás mértékét nehéz megítélni. Az Egyesült Államok és a szóban forgó bázisokon állomásozó többi nyugati nemzet jelentése szerint a támadás nem követelt életeket, a közeledő rakétákat időben észlelték.

Úgy tűnik, hogy a rakéták legalábbis egy része célt sem talált, például az erbíli repülőtér melletti mezőn landolt és nem robbant fel vagy a várostól bő 30 kilométerre csapódott be. Iráni hírforrások viszont „számos áldozatról”, egyes jelentések 80 „amerikai terrorista” haláláról, helikopterek, drónok és hadi technika megsemmisítéséről számoltak be. Állításaikat viszont semmivel nem bizonyították.

A nagyjából kétszáz fős magyar katonai kontingens főként éppen Kurdisztánban állomásozik, így az erbíli támadás őket is komolyan fenyegette. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint egyetlen magyar honvéd sem sérült meg. Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Kecskeméten kijelentette, megtették a szükséges óvintézkedéseket, szavatolják a honvédek biztonságát. A minap Benkő Tibor miniszter is megerősítette, akár az evakuálásra is fel vagyunk készülve, ráadásul e tekintetben most jobb helyzetben is vagyunk, hiszen vannak csapatszállító gépeink.

A rakétázás után most mindenki azt találgatja, hogy ezzel Teherán vajon letudta-e a bosszút Szolejmani haláláért. Ali Hámenei iráni legfelső vezető arról beszélt, ez még csak az amerikaiak arcul csapása volt, de nem érhetik be ennyivel. Haszán Róháni elnök pedig metaforikusan arra figyelmeztetett, lehet, hogy az amerikaiak „levágták Szolejmani kezét”, de ők majd levágják Amerika „lábát” a térségben.

A teheráni propaganda szerint több mint száz további célpontot mértek be arra az esetre, ha az amerikaiak „újabb hibát követnének el”. Amerikai források viszont azt találgatták, szándékos lehetett az iráni cél- és fegyverválasztás, ahogy az is, hogy nem követelt áldozatokat a támadás.

Ezt megerősíti, hogy szóban az iraki miniszterelnököt is figyelmeztették a rakéták indításáról, aki azonnal értesítette a katonaságot, így volt idejük felkészülni. Így a hazai tömegtájékoztatás úgy tálalhatta, hogy keményen megbosszulták a tábornok halálát, miközben nem kockáztatták a konfliktus kiszélesedését.

Úgy tűnik, az amerikaiakon nem fog múlni a kedélyek megnyugtatása, tegnap csak újabb szankciók kivetésében merült ki a válasz. Túlzás lenne állítani, hogy Donald Trump amerikai elnök békejobbot nyújtott, de tegnapi sajtótájékoztatóján egyáltalán nem harcias hangot ütött meg, inkább a szerinte már egyébként is halott iráni atomalku újratárgyalását sürgette.