Megelégelték a migránsokat

Valamennyi, az EU határán fekvő tagállamra, így Magyarországra is migrációs terhet róhat a frissen nyilvánosságra hozott belga menekültügyi szigorítás.

Muszlim asszonyok a belga főváros központi terén, a Grand-Place-on Fotó: Éberling András

Valamennyi, az Európai Unió határán fekvő tagállamra, így Magyarországra is migrációs terhet róhat a frissen nyilvánosságra hozott belga menekültügyi szigorítás. Brüsszelben a hét végén jelentették be, hogy az egyre súlyosabb bevándorlási helyzet ­miatt kvázi kihasználják a dublini rendszer nyújtotta kiskapukat, így ezentúl nem hunynak szemet a menekültügyi „forum shopping”, illetve a hatóságok megtévesztése felett. Az első kategóriába azok a bevándorlók tartoznak, akik több tagállamban is benyújtják a menedékjog iránti kérelmet, majd Belgiumban kötnek ki a magasabb életszínvonal reményében.

Fő szabályként a hatóságoknak hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkeressék a kérelem elbírálásáért felelős határországot, majd oda visszaküldjék a menedékkérőt, ám amennyiben az „átadás” nem történik meg, fél év elteltével a kérelem benyújtásának helye – így Bel­gium – válik felelőssé az ügyben. Erről Maggie De Block belga menekültügyi miniszter panaszkodott a hét végén, mondván: a szökésben lévő vagy családtagjaiknál bujkáló menedékkérőket esélyük sincs ennyi idő alatt felkutatni. – Mások nap mint nap változtatják a lakcímüket, hogy hat hónap alatt se találhassunk rájuk – fogalmazott a flamand liberális politikus, egyúttal kijelentve: ezentúl hat hónap helyett egy tizen­nyolc hónapos, jóval hosszabb időkeretet alkalmaznak majd. Erre egyébként a bizonyítottan működésképtelen dublini rendszer maga is lehetőséget teremt, ugyanis kimondja, hogy kivételes esetekben, a szökésben lévő menedékkérőket másfél év alatt kell visszaküldeni az EU-ba lépés helyszínére. Márpedig De Block ígérete szerint ezentúl egyre többször fogják alkalmazni a szóban forgó kivételt. Emellett „elrettentő” kampány is indul, hogy bizonyosan csak a nemzetközi védelemre szorulók induljanak el a Benelux államba.

Muszlim asszonyok a belga főváros központi terén, a Grand-Place-on
Fotó: Éberling András

A szigorítás azután vált szükségessé, hogy a migrációs nyomás és a kérelmek feldolgozásának hossza miatt a belga menekültszállók túlzsúfolttá váltak. A liberális De Block vezette minisztérium most abban reménykedik, hogy a dublini szabályok újraértelmezésével havonta több száz, már meglévő férőhelyet adhatnak át a tényleges menekülteknek. A befogadásban illetékes szövetségi ügynökség (Fedasil) friss adatai szerint jelenleg az ország közel hatvan szállóján összesen 25 ezer migráns tartózkodik – ötezerrel több, mint a tavalyi év elején. A Fedasil még 2018-ra vonatkozó elemzéséből az is kiderült: gyakorlatilag 2017 óta kell egyre több menedékkérőt elszállásolni, ekkor egy év alatt 33 százalékos növekedést tapasztalt a belga ügynökség.