Megtorlással fenyeget Irán, amire megtorlás lesz a válasz

Miközben Irán még Kászem Szolejmani tábornokot gyászolja és a bosszú legkülönbözőbb formáit ígéri, az egész világ lélegzet-visszafojtva várja, hogy mikor és hogyan érkezik a válaszcsapás. Készülnek rá az amerikaiak és a térségben állomásozó külföldi erők is, abban ugyanis mindenki biztos, hogy a megtorlás nem marad el.

Gyászolók Kászem Szolejmani tábornok temetésén. Bosszút állnak? Fotó: ATTA KENARE Forrás: Europress/AFP

Tragédiába torkollott tegnap Kászem Szolejmani iráni tábornok temetése, miután szülővárosában, Kermánban a koporsóját kísérő tömegben tülekedés alakult ki, amiben legkevesebb ötven embert halálra tapostak, több mint kétszázan pedig megsebesültek. Helyszíni beszámolók szerint a zsúfolásig telt utcákon csak nagyon lassan haladt a halotti menet, mikor ismeretlen okból pánik tört ki. A nagyjából félmilliós, sivatag szélén fekvő településen több százezren kísérték volna végső útjára az amerikai dróncsapással meggyilkolt parancsnokot, ám a temetést végül egyelőre ismeretlen időre el kellett halasztani. Előző nap az ország fővárosában, Teheránban is rengeteg ember gyűlt össze. Iráni hírforrások hétmillió résztvevőről számoltak be, ami túlzó lehet, de független médiajelentések is egymillió felettire becsülték a létszámot, a tömeg a műholdképeken is jól kivehető.

Kermánban a Forradalmi Gárda parancsnoka, Hosszein Szalami is beszédet intézett a gyászolókhoz, ismét bosszúval fenyegetve meg az Egyesült Államokat. A katonai vezető azt ígérte, lángba borítanak mindent, ami az amerikaiaknak kedves, amire a tömeg „Halál Izraelre, halál az Egyesült Államokra!” szólamokkal felelt.

Gyászolók Szolejmani tábornok temetésén. Bosszút állnak?
Fotó: Europress/AFP

Az iráni Tasinom félhivatalos hírügynökség szerint Teherán máris 13 különböző lehetséges válaszcsapást dolgozott ki, amelyek közül a leggyengébb is valóra váltja az amerikaiak rémálmait. Dzsavád Zarif a CNN televíziónak adott interjúban részletek említése nélkül arányos választ helyezett kilátásba.

Készülnek a megtorlásra az amerikaiak is, névtelenül nyilatkozó forrásaik szerint arra számítanak, hogy fogat fogért alapon egy magas rangú amerikai katonai vezetőt vesznek célba az irániak. Elővigyázatosságból a legmagasabb készültséget rendelték el a térségben állomásozó csapataiknál, és figyelmeztették a hajóikat.

Hírszerzésük csapatmozgásokat észlelt a perzsa államban, amelynek hírmagyarázók szerint két oka lehet: vagy támadásra készülnek, vagy próbálják biztonságba helyezni a hadi technikát egy esetleges amerikai válaszcsapás esetére. Közben hat – nukleáris töltet hordozására is alkalmas – B–52-es bombázót vezényeltek az Indiai-óceánban fekvő Diego Garcia szigetére, mintegy 3900 kilométerre Irántól. Ahogy a The Telegraph című brit lap megjegyezte, elég közel ahhoz, hogy gyorsan le tudjanak csapni, viszont elég távol, hogy ne érjék el őket egykönnyen a rakéták. Erőt demonstráltak az Egyesült Államokban is, Utahban egyszerre 52 F–35-ös vadászbombázó emelkedett a magasba, hogy gyakorolják, nagy tömegben hogyan tudnák mozgósítani az ötödik generációs gépeket. Elvileg a művelet már előre eltervezett volt, és nincs konkrét köze az iráni eseményekhez, az mindenesetre beszédes, hogy Donald Trump is éppen 52 csapással fenyegetőzött korábban.

Halálában is hat. Óriási tömeg kísérte utolsó útjára a hazájában rendkívül népszerű Kászem Szolejmanit
Fotó: Reuters

Az amerikai elnök a támadások kereszttüzébe is került emiatt, miután egy Twitter-üzenetben az iráni kulturális helyszíneket is a lehetséges célpontok közé sorolta. Mint a BBC emlékeztet rá, Washington és Teherán egyaránt aláírták azokat az egyezményeket, amelyek a kulturális helyszíneket védelméről szólnak, még háborús konfliktus esetén is. Egy ilyen csapás tehát háborús bűnnek minősülne. A feltevést a brit külügyminiszter is rosszallóan kommentálta, valamint az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is sietett elítélni. Később Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, valamint a Fehér Ház szóvivője már próbálta puhítani az elnök szavait.

Nagy riadalmat keltett hétfőn este egy kiszivárgott „levél” is, amely arról szólt, hogy kivonnák az amerikai csapatokat Irakból. Néhány óra múlva Washington sietett szétoszlatni a félreértéseket, Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője töredelmesen bevallotta, hogy egy hiba történt, véletlenül nyilvánosságra hoztak – értsd: kiszivárogtattak – egy olyan nem jóváhagyott megjegyzést, aminek aztán félreértették a szövegét. Mark Esper védelmi miniszter is egyértelművé tette, hogy nincs napirenden a kivonulás. A bagdadi parlament ugyan vasárnap elfogadott egy határozatot, amely az amerikai erők távozását követeli, azonban ez nem kötelező érvényű. A lépés valószínűleg inkább a közvélemény megnyugtatásáról szólt, mint valódi politikai akaratról, hiszen a külföldi erők távozásával ismét hatalmi vákuum keletkezhetne Irakban.

Maradnak az amerikai csapatok Irakban
Fotó: Reuters

Ugyanakkor kedden Németország és Románia is bejelentette, hogy biztonsági megfontolásokból kivonja csapatai egy részét az országból, valamint a NATO mint szervezet is erőinek átcsoportosítása mellett döntött Irakon belül és kívül. Mint arról lapunk is beszámolt, a nagyjából 160 fős magyar kontingens egyelőre folytatja munkáját.

Nem tett rosszat a kampánynak

Megosztott az amerikai társadalom azzal kapcsolatban, hogy helyes volt-e végezni Kászem Szolejmani iráni tábornokkal – derült ki a demokratákhoz húzó HuffPost saját közvélemény-kutatásából. Felmérésük szerint a parancsnok likvidálását 38 ellenében 43 százalék támogatta. A kérdésben egyértelműen a politikai hovatartozás jelenti a törésvonalat, hiszen míg a republikánusok vagy a velük szimpatizáló szavazók 84 százaléka egyetértett a döntéssel, addig a demokraták 71 százaléka elutasította azt. Eddig még nem sok közvélemény-kutatás készült a témában, de hasonló eredményre jutott a YouGov is: náluk a 34-gyel szemben 35 százalék adott igazat Donald Trumpnak. Más felmérések arra mutattak rá, hogy hatástalannak tűnnek az amerikai elnök elleni politikai támadások, népszerűsége máris visszatért az impeachment (az elnököt leváltó jogi eljárás) megindítása előtti időkhöz. A The Washington Post emlékeztetett rá, hogy ráadásul a katonai sikerek, mint amilyen Szaddám Huszein elfogása volt George W. Bushnak vagy Oszama bin Laden meggyilkolása volt Barack Obamának, mindig jót tettek az elnökök megítélésének. Ahogyan Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetőjének megölése után megugrott Trump népszerűsége, vélhetően Szolejmani halála után is meg fog. Főként, hogy az a HuffPost felméréséből is kiderül, hogy az amerikaiak majd kétharmada fenyegetésként tekint Iránra. Legfeljebb Trump külpolitikájával nem értenek egyet teljesen. A helyzetet a demokraták elnökjelöltjei is próbálják kihasználni. Legesélyesebb indulójuk, az egykori alelnök, Joe Biden szerint a történtek bebizonyították, hogy miért van szükség az ő külpolitikai hozzáértésére, a párt bal szélét képviselő Barnie Sanders pedig háborúellenes nézeteit hangsúlyozta. A felmérések szerint azonban nem igazán tudnak élni a támadási felülettel, az erőviszonyok nem változnak, támogatottságukat nem tudják érdemben növelni. A washingtoni lap arra is rámutatott: alig tíz hónappal a választások előtt Trump kezére játszik az is, hogy a gazdaság szárnyal, a munkanélküliség ötven éve nem volt ilyen alacsony és a bérek is gyorsabban növekednek, mint Obama alatt.