A szárazföldi Kína népessége 2019 végére elérte az 1,4 milliárdot, s ezzel 4,67 millióval nőtt 2018-hoz képest. Az országban tavaly 14,65 millió születést regisztráltak – több mint félmillióval kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az ezer főre jutó születések száma ezzel 10,48 volt, ami a legalacsonyabb szint a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta. A népességnövekedést az eredményezte, hogy a halálozási arány ezer főre vetítve alacsonyabb, 7,14 volt 2019-ben. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok ezer főre vetített születési rátája 12, Japáné 8, a világátlag pedig a Világbank szerint 18,65 volt 2017-ben.
Kínában a munkaképes korosztályba tartozók – azaz a 16-59 évesek – száma a teljes népesség 64 százalékát adta ki, míg a 60 év fölöttiek 30,7 százalékát teszik ki a lakosságnak – írja a távirati iroda. A világ második legnagyobb gazdaságának számító ország így az elöregedő társadalom problémájával küzd, ugyanis a kínai gazdasági növekedés egyik kulcstényezője volt, hogy 1980 és 2010 között a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, míg az eltartottak száma stagnált. Mára azonban a fejlődő országok között Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő társadalommá, ami a gazdasági növekedést is hátráltatja. Elemzők szerint a születési ráta csökkenése időzített demográfiai bombaként ketyeg, mivel egyre kevesebb munkaképes korú embernek kell eltartania a nyugdíjasok egyre bővülő rétegét – figyelmeztet a BBC honlapja.
A kínai kormány a helyzet javítására 2016-ban beszüntette az 1979-ben bevezetett egykepolitikát, és a városi lakosság számára a továbbiakban két gyermeket engedélyezett családonként. Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt, pedig a statisztikák azt mutatták, hogy még abban az évben 17,86 millióval nőtt a születésszám a 2015-ben regisztrált 16,55 millió után, ám 2017-ben már csak 17,23 millió újszülött látta meg a napvilágot. Sokakat az tántorít el a gyermekvállalástól, hogy a nagyvárosokban egyre emelkednek a gyermekellátás és -nevelés költségei, miközben a lakhatás is évről évre drágul. Szakértők úgy vélik, további gátló tényező volt, hogy az enyhítést nem kísérték a gyermekvállalást kellő mértékben ösztönző, családtámogató intézkedések, mint például a gyermekgondozás pénzügyi segélyezése vagy az apai gyes kiterjesztése; igaz, újabban például javították a kismamák terhesgondozását, és család-egészségügyi szolgáltatásokat is bevezettek. A népességnövekedés lassulásának hátterében álló további tényező a válások számának megugrása. 2019 első három negyedévében 3,1 millió pár nyújtott be válókeresetet, miközben 7,1 millió pár kötött házasságot. Megfigyelhető a városiasodás tendenciája is: a városokban élők száma 17 millióval nőtt, míg a vidéken élőké 12,39 millióval csökkent 2018-hoz képest.
