Ostrom alatt a nagykövetség

Két éve már, hogy legyőzték az Iszlám Államot Irakban, de az országban még mindig teljes a káosz. Nincs működő kormány, a mindennapos tüntetésekben már több százan veszítették életüket és különféle milíciák uralkodnak féktelenül. Ráadásul az Egyesült Államok és Irán ütközőpontjává vált a közel-keleti ország.

Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé a támadásokért, nyíltan megfenyegetve a perzsa államot, Teherán ugyanakkor tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Az Iszlám Állam (ISIS) felemelkedése után a hivatásos hadsereg mellett számos önkéntes milícia szerveződött, amely felvette a harcot a terrorszervezettel. Az első vonalban küzdő, többségében síita alakulatokat kiképzéssel, tanácsadással, fegyverrel és pénzzel Irán is támogatta. A több mint negyven különféle csoportot a Népi Mobilizációs Erők nevű ernyőszervezet fogta össze, amelyet azonban az ISIS legyőzése után sem sikerült felszámolni. Katonáik nem tagjai az iraki hadseregnek, és bár elvileg az iraki miniszterelnöknek tartoznak felelősséggel, a valóságban inkább saját, illetve szponzoraik érdekei mentén, önállóan cselekednek, vezetőik pedig jelentős politikai hatalomhoz jutottak.

Rossz emlékek

Nem példátlan, hogy az Egyesült Államok külképviseleteit támadás éri, Irakban is többször történt már ilyen, ahogyan az is rendszeres, hogy egy-egy rakéta csap az efféle objektumok közelébe. Az eddigi egyik legkomolyabb eset a bengázi konzulátus ostroma volt Líbiában 2012-ben, amelynek során több amerikai, köztük a nagykövet is életét veszítette. 1998-ban pedig az al-Kaida terrorszervezet követett el robbantásos merényleteket kenyai és tanzániai nagykövetségeknél, összesen 224 ember életét oltva ki. Az iráni–amerikai viszonyban pedig az nyitott – azóta is tartó – új fejezetet, amikor 1979-ben a tüntető iráni diákok elfoglalták a teheráni külképviseletet, és 52 túszt tartottak fogva 444 napon keresztül.