Ostrom alatt a nagykövetség

Két éve már, hogy legyőzték az Iszlám Államot Irakban, de az országban még mindig teljes a káosz. Nincs működő kormány, a mindennapos tüntetésekben már több százan veszítették életüket és különféle milíciák uralkodnak féktelenül. Ráadásul az Egyesült Államok és Irán ütközőpontjává vált a közel-keleti ország.

Tüzeket gyújtottak, felégették a recepciót, ablakokat és biztonsági kamerákat zúztak be, faltörő kossal próbálták betörni a kaput, köveket dobáltak, néhányan pedig még a szögesdrótos falakon is megpróbáltak bemászni, az elmaradhatatlan „Halál Amerikára” szlogent skandálva. Így „köszöntötték” az újévet az iraki tüntetők, akik a napokban megostromolták az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét. A külképviseletet védő amerikai katonák egyelőre csak könnygázzal és gumilövedékekkel válaszoltak, ám ha elfajulnának a dolgok, az vérfürdőhöz is vezethet.

A bagdadi az Egyesült Államok egyik legbiztonságosabb külképviseletének számít. A több ezer embernek munkát és otthont adó épületegyüttes 750 millió dollárból épült, 0,4 négyzetkilométeres területe – amely majdnem akkora, mint a Vatikán – többszörösen védett, saját áram- és vízellátással rendelkezik. Ráadásul Irakban és a térségben komoly amerikai erők állomásoznak, amelyek bármikor a segítségükre tudnak sietni, néhány Apache harci helikoptert erődemonstrációként máris a helyszínre vezényeltek.

Elrettentésként Mark Esper védelmi miniszter további erősítést, újabb 750 amerikai katonát küldött a térségbe, feltehetően Kuvaitba. Ilyen óvintézkedések mellett a washingtoni külügy nem evakuálta a személyzetet, bár maga a nagykövet egyébként sem tartózkodik Bagdadban, jelenleg a szabadságát tölti.

Irakban azután szabadultak el újra az Amerika-ellenes indulatok, hogy egy rakétatámadásban meghalt egy amerikai civil Kirkuk közelében. Erre Bagdad jóváhagyása nélkül az amerikai légierő 25 emberéletet követelő megtorló csapást mért az elkövetőként azonosított Katáib Hezbollah nevű, iráni támogatást élvező milíciára. A katonák temetését követően a dühös tömeg – soraikban a milícia több tagjával – az amerikai nagykövetséghez vonult.

Egyelőre rejtély, hogyan jutottak be a más külföldi objektumoknak – köztük a magyar követségnek – is otthont adó, szigorúan őrzött zöld zónába. Úgy tűnik, az iraki hatóságok semmit nem tettek megállításuk érdekében, sőt a tiltakozók még sátrakat is verhettek, főztek és mobil vécéket is felállítottak a környéken.

Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé a támadásokért, nyíltan megfenyegetve a perzsa államot, Teherán ugyanakkor tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Az Iszlám Állam (ISIS) felemelkedése után a hivatásos hadsereg mellett számos önkéntes milícia szerveződött, amely felvette a harcot a terrorszervezettel. Az első vonalban küzdő, többségében síita alakulatokat kiképzéssel, tanácsadással, fegyverrel és pénzzel Irán is támogatta. A több mint negyven különféle csoportot a Népi Mobilizációs Erők nevű ernyőszervezet fogta össze, amelyet azonban az ISIS legyőzése után sem sikerült felszámolni. Katonáik nem tagjai az iraki hadseregnek, és bár elvileg az iraki miniszterelnöknek tartoznak felelősséggel, a valóságban inkább saját, illetve szponzoraik érdekei mentén, önállóan cselekednek, vezetőik pedig jelentős politikai hatalomhoz jutottak.

Rossz emlékek

Nem példátlan, hogy az Egyesült Államok külképviseleteit támadás éri, Irakban is többször történt már ilyen, ahogyan az is rendszeres, hogy egy-egy rakéta csap az efféle objektumok közelébe. Az eddigi egyik legkomolyabb eset a bengázi konzulátus ostroma volt Líbiában 2012-ben, amelynek során több amerikai, köztük a nagykövet is életét veszítette. 1998-ban pedig az al-Kaida terrorszervezet követett el robbantásos merényleteket kenyai és tanzániai nagykövetségeknél, összesen 224 ember életét oltva ki. Az iráni–amerikai viszonyban pedig az nyitott – azóta is tartó – új fejezetet, amikor 1979-ben a tüntető iráni diákok elfoglalták a teheráni külképviseletet, és 52 túszt tartottak fogva 444 napon keresztül.