Bár Peking valószínűleg a jövőben is szeretné elkerülni a közvetlen konfliktust Washingtonnal a Közel-Keleten, kérdéses, hogy az amerikai kormányzat meddig szűkíti mozgásterét. A Szolejmani elleni merénylet Trump külpolitikai stratégiaváltásának nyitánya is lehet: Barack Obama elnök 2011-ben hirdette meg a Pivot to Asia politikát, a kelet-ázsiai térség azóta az amerikai kormány nemzetközi érdeklődésének középpontjába került. Ez változhat a múlt hét pénteki merénylettel, Trump már aznap 3500 fővel növelte a Közel-Keleten állomásozó amerikai haderő létszámát.
Pekingig érnek a merénylet szálai
A Közel-Keleten folytatódhat az Egyesült Államok és Kína nagyhatalmi játszmája, amit a két ország regionális politikája és Kászem Szolejmani tábornok meggyilkolásának körülményei is alátámasztanak. Úgy tűnik ugyanis, hogy a múlt hét pénteken történt likvidálással Trump ázsiai riválisának is üzent, aki évek óta gőzerővel építi hídfőállásait az arab világban.

Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!