Történelmi győzelmet aratott a hét végi választáson Caj Jing-ven szuverenitáspárti, Kínával szemben ellenséges nézeteket valló tajvani elnök. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje a szavazatok 57 százalékát, vagyis mintegy 8,2 millió voksot sepert be, miközben a Kínával szorosabb kapcsolatok fenntartását szorgalmazó Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltjét csak 5,5 millió választó támogatta. Ezzel Caj magabiztosan kezdheti meg kormányzásának második ciklusát, győzelmi beszéde alapján konfrontatív Kína-politikájának folytatására készül.
– Remélem, hogy Peking megérti: a demokratikus Tajvan és a demokratikusan választott kormányunk nem fog engedni a fenyegetéseknek és a megfélemlítésnek – fogalmazott.
Mindez nagyon rossz hír a Kínai Népköztársaságnak, a két ország viszonya ugyanis Caj első, 2016-os megválasztása óta romlik. Konfliktusuk középpontjában Tajvan státusának kérdése áll. Peking az „Egy Kína” elvhez ragaszkodva országának részeként tekint a szigetre, ezt az 1992-es konszenzussal támasztja alá: az akkori Kuomintang-kormány és a Kínai Kommunista Párt egy szándékosan hézagos megállapodást írt alá. Miközben mindkét fél elismerte, hogy Tajvan Kína része, azt nem rögzítették, hogy Peking vagy Tajpej minősül-e kizárólagosan legitim kormánynak.
Caj azonban a Kína és Hongkong, valamint Makaó kapcsolatát rögzítő, „Egy ország, két rendszer” elv kiterjesztését látja a megállapodásban, ezért többször is elutasította azt.

Fotó: REUTERS/Tyrone Siu
Borítékolható, hogy a következő négyéves ciklusban is a konfliktus felé fog haladni Tajvan és Kína viszonya. A sziget a nagyhatalmi szembenállás fontos terepe, a Washington és Peking között egyre kiemelkedőbb rivalizálásban szerepe felértékelődött. Bár az Egyesült Államok 1979 óta Pekinggel hivatalos diplomáciai kapcsolatot tart fenn, egy ugyanabban az évben elfogadott jogszabály megteremtette a kiskaput a tajvani vonal gondozására is. Ennek célja a sziget védelmi képességének támogatása, ami egyszerre jelent jövedelmező fegyverüzletet és Kína elrettentésének egyik módját is. A Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) kutatóközpont adatai szerint 2007 és 2018 között Tajvan több mint 25 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, 2019-ben pedig jelentős mértékben nőtt az export mértéke. Egyebek mellett Washington 66 vadászgép eladásáról szerződött Tajpejjel, ami az akkor felpörgő választási kampány fontos témájává vált.