– Közülük jó tízezren külföldiek, a világ több mint negyven országából. Többségében nők és gyermekek. Ezért azt várnánk szülőhazájuktól, hogy vegyék vissza őket, de eddig legfeljebb ezer ember, ha hazatért. Pedig a probléma nemzetközi, nem tudjuk megoldani egyedül. Ezeket az embereket bíróság elé kellene állítani, felelősségre kellene vonni – magyarázta Szalih Muszlim.
Hogy mihez kezd Törökország és a szír rezsim az Egyesült Államok által támogatott szíriai kurdokkal, a kilencedik éve dúló háború egyik utolsó nagy kérdése, amire a nagyhatalmi játszmák közepette egyhamar aligha kapunk választ. A másik talány az, hogy mi lesz a lázadók végső fellegvárának számító tartomány, Idlíb sorsa. Ez hamarabb eldőlhet, miután az elmúlt hetekben az orosz légierő hathatós támogatásával a szír kormányerők újra támadásba lendültek a térségben.
A régióban nagyjából hárommillióan élnek, a harcosok számát húsz-harminc ezerre becsülik, köztük az egyik legjelentősebb erő az al-Kaidához köthető Hajat Tahrír as-Sámé. Az ismételt bombázások miatt november óta több százezren kényszerültek menekülni, és tízezrek vették az irányt Törökország felé, mire Erdoğan újabb menekülthullámmal fenyegette meg Európát.
Bár a szíriai háború kétségtelenül a végjátékához közeledik, az idlíbi helyzet még mindig a konfliktus egyik legvéresebb humanitárius katasztrófájával fenyeget. Ha a szíriai kurdok helyzetére nem sikerül politikai megoldást találni, az olyan puskaporos hordót teremthet, amely bármikor újra berobbanhat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!