Nem sokkal azután, hogy a Happy Lady (Boldog hölgy) december 30-án kifutott a kameruni Limbé kikötővárosából, fegyveresek rohamozták meg a görög tankerhajót. A fedélzeten a 28 fős legénység közül kiválasztottak nyolc embert – öt görögöt, két filippínót és egy ukránt –, köztük a hajó kapitányát, és elrabolták őket. Sorsuk egyelőre ismeretlen, eddig csak egy 35 éves görög mérnököt engedtek szabadon, aki megsebesült egy gellert kapó golyótól. A történtek, ha nem is gyakoriak, de korántsem egyediek. December elején például egy hongkongi zászló alatt hajózó olajtanker 19 tagját, 18 indiait és egy törököt ejtettek foglyul kalózok, ők mára mindannyian biztonságban kiszabadultak.
A 2018-as év 201 esetéhez képest tavaly 162-re csökkent a kalózkodás, a hajók elleni fegyveres rablások száma világviszonylatban – derült ki a Nemzetközi Hajózási Hivatal minap közzétett éves statisztikáiból. Az adatok arra is rámutatnak, hogy ugyan összességében a kalózkodás visszaszorulóban van, bizonyos területeken, különösen a Guineai-öbölben egyre veszélyesebbek a vizek. A tengeri emberrablások 90 százalékát, a 11 fegyveres támadásból tízet és mind a négy hajóeltérítést ezen a több ezer kilométer hosszan elnyúló, nyugat-afrikai partvidéken követték el. Ugyancsak emelkedést mértek a Szingapúri-szorosnál is, ahol egy év alatt háromról tizenkettőre nőtt a kalóztámadások száma (más statisztikák ennél is több esetről számoltak be). Érdekesség viszont, hogy az egykor igazi kalóztanyaként számon tartott szomáliai partoknál tavaly egyszer sem csaptak le, vélhetően elsősorban a közös nemzetközi katonai fellépésnek köszönhetően.
A modern kori kalózoknak nincs persze sok közük az irodalomból és filmekből megismert romantikus „félszemű, kampókezű, papagájos” képhez, sokkal inkább közönséges rablóbandákról van szó. Módszerük jellemzően az, hogy még a partok közelében mozgékony hajóikkal lerohanják a lomhább és védekezésre képtelen tankereket, majd villámgyorsan tovább is állnak, és megbújnak a szárazföldön. Míg korábban jellemzően az olajszállítókat csapolták meg, addig az utóbbi időben – az olajár zuhanása miatt – egyre inkább a legénység került célkeresztjükbe. Mint a fenti példákból is látszik, az emberrablások általában békés úton rendeződnek. Nem verik nagy dobra, de a hajózási társaságok általában némi háttérben zajló alkudozás után kifizetik a váltságdíjat, így a kalózoknak sem érdeke, hogy foglyaiknak baja essen. Emlékezetes, hogy 2017-ben egy magyar gépészt is foglyul ejtettek Nigéria partjainál, de néhány nap múlva ő is szerencsésen hazatért.
