Új vizeken a modern kori kalózok

Világszerte visszaszorulóban van ugyan a kalózkodás, de bizonyos vizek egyre veszélyesebbek, különösen Afrika nyugati partjainál. Változnak a bűnbandák módszerei is, rablás helyett inkább az emberrablásban utaznak.

Nem sokkal azután, hogy a Happy Lady (Boldog hölgy) december 30-án kifutott a kameruni Limbé kikötővárosából, fegyveresek rohamozták meg a görög tankerhajót. A fedélzeten a 28 fős legénység közül kiválasztottak nyolc embert – öt görögöt, két filippínót és egy ukránt –, köztük a hajó kapitányát, és elrabolták őket. Sorsuk egyelőre ismeretlen, eddig csak egy 35 éves görög mérnököt engedtek szabadon, aki megsebesült egy gellert kapó golyótól. A történtek, ha nem is gyakoriak, de korántsem egyediek. December elején például egy hongkongi zászló alatt hajózó olajtanker 19 tagját, 18 indiait és egy törököt ejtettek foglyul kalózok, ők mára mindannyian biztonságban kiszabadultak.

A 2018-as év 201 esetéhez képest tavaly 162-re csökkent a kalózkodás, a hajók elleni fegyveres rablások száma világviszonylatban – derült ki a Nemzetközi Hajózási Hivatal minap közzétett éves statisztikáiból. Az adatok arra is rámutatnak, hogy ugyan összességében a kalózkodás visszaszorulóban van, bizonyos területeken, különösen a Guineai-öbölben egyre veszélyesebbek a vizek. A tengeri emberrablások 90 százalékát, a 11 fegyveres támadásból tízet és mind a négy hajóeltérítést ezen a több ezer kilométer hosszan elnyúló, nyugat-afrikai partvidéken követték el. Ugyancsak emelkedést mértek a Szingapúri-szorosnál is, ahol egy év alatt háromról tizenkettőre nőtt a kalóztámadások száma (más statisztikák ennél is több esetről számoltak be). Érdekesség viszont, hogy az egykor igazi kalóztanyaként számon tartott szomáliai partoknál tavaly egyszer sem csaptak le, vélhetően elsősorban a közös nemzetközi katonai fellépésnek köszönhetően.

A modern kori kalózoknak nincs persze sok közük az irodalomból és filmekből megismert romantikus „félszemű, kampókezű, papagájos” képhez, sokkal inkább közönséges rablóbandákról van szó. Módszerük jellemzően az, hogy még a partok közelében mozgékony hajóikkal lerohanják a lomhább és védekezésre képtelen tankereket, majd villámgyorsan tovább is állnak, és megbújnak a szárazföldön. Míg korábban jellemzően az olajszállítókat csapolták meg, addig az utóbbi időben – az olajár zuhanása miatt – egyre inkább a legénység került célkeresztjükbe. Mint a fenti példákból is látszik, az emberrablások általában békés úton rendeződnek. Nem verik nagy dobra, de a hajózási társaságok általában némi háttérben zajló alkudozás után kifizetik a váltságdíjat, így a kalózoknak sem érdeke, hogy foglyaiknak baja essen. Emlékezetes, hogy 2017-ben egy magyar gépészt is foglyul ejtettek Nigéria partjainál, de néhány nap múlva ő is szerencsésen hazatért.

– Kalózokkal tárgyalni nagyjából mindig ugyanolyan. Először kérnek valami nevetségesen magas összeget, aztán a vagyoni hátteredtől függően elkezditek lealkudni az árat, míg végül megegyeztek valahol középen. Sajnos alkudozni kell, még ha emberéletek forognak is kockán. Különben soha nem ér véget – nyilatkozott egy görög hajózási szaklapnak a tapasztalatairól James Gosling, aki számos túsztárgyalást lebonyolított. Akadnak azért ellenpéldák is. Egy indiai kereskedelmi hajó kapitánya, Rohan Rupareila például azon kevés túszok közé tartozik, aki nyilvánosan is felidézte a vele történteket, élményeiről fikciós elemekkel kiegészített könyvet is írt. Elmondása szerint amikor kiderült, hogy a tárgyalások nem fogva tartóinak elképzelései szerint alakulnak, többször megverték, nem hagyták aludni, órákra kitették az esőbe meztelenül, amitől máig szorongása és rémálmai vannak.

Egy másik szakértő nagyjából 18 ezer és félmillió dollár közé tette azt az összeget, amit a kalózok ki tudnak csikarni. A hajózási társaságok általában biztosítva vannak ilyen esetekre, de a pénztárcájuk megköti a kezüket. Ráadásul minél veszélyesebbek a vizek, annál magasabbak a költségek. A világ olajtermelésének ötödét átengedő Hormuzi-szorosnál történt incidensek után például több tízezer dollárral megnőtt az ott közlekedő hajókra kötött biztosítás ára.