A jelenlegi járványnak nagyobb a tétje a korábbiaknál

A világgazdaság is megérezheti a Vuhanból kiindult koronavírus-járvány következményeit a The Economist brit gazdasági hetilap elemzése szerint. A termelés a karantén alá helyezett Hupej tartományon kívül Kína összes nagyobb iparvidékén is visszaeshet, de a fertőzéstől tartó lakosság fogyasztása is jóval szerényebb lehet annál, mint amekkora a holdújév alatt általában megszokott. A világgazdaság egyre nagyobb szeletét adó ázsiai óriás belső megingásának globális kihatása lehet a turizmusra, a tőzsdére, valamint a nagyvállalati profitokra is.

Kína mellett az egész világgazdaság teljesítményére kihathatnak azok a karanténok, amelyeket a Vuhan városából kiindult koronavírus-járvány megfékezésére rendeltek el a kínai hatóságok a brit The Economist e heti számának beszámolója szerint. Mint korábban megírtuk, Vuhan után a várost magában foglaló, csaknem 60 millió fős lakosságú Hupej tartományt teljes egészében lezárták, és a élelmiszer-, valamint gyógyszerszállítmányokon kívül a be- és kifelé irányuló forgalmat is minimumra szorították. Szinte minden gazdasági tevékenység leállt, az ipari termeléstől kezdve a kórházak működésén át a szórakoztatóiparig. Önmagában ez az intézkedés is jelentős kiesést eredményezhet az ázsiai óriás nemzetgazdaságában: Hupej a kínai bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékát termeli meg. A The Economist mindössze kétszázalékos növekedést jelez előre az idei esztendő első negyedére, ami jelentős visszaesés az elmúlt három hónapban elért hat százalékhoz képest. A hongkongi tőzsdeindex már tíz százalékot esett, ennek hatása a világgazdaságban is érezhető volt.

Szintén a globális visszaesés valószínűségét növeli, hogy Kína a világgazdaság egyre nagyobb szeletét állítja elő: míg 2003-ban mindössze 4 százalékát, ma már a 16 százalékát, de árulkodó az is, hogy jelenleg Kínából származik a világszerte előállított gyógyszeralapanyagok 80 százaléka. Vuhan maga Kína egyik legnagyobb iparközpontja, a Nissannak, a Hondának, és a General Motorsnak is vannak ott üzemei, de más fontos ágazatok is képviseltetik magukat, így ott készül a világ legtöbb speciális adattovábbító kábele. Ezek alapján nem iránymutató, hogy sem a SARS-vírus nem okozott globális gazdasági válságot 2003-ban, sem pedig madár-, illetve a sertésinfluenza 2006-ban és 2009-ben.

Bár a karantén csak Hupejt érinti, az egész országra kiható probléma, hogy az emberek nagy része a fertőzéstől tartva igyekszik minél kevesebbet érintkezni másokkal, a lecsökkent fogalom miatt pedig üzletek és hivatalok tömegei kényszerülnek bezárni. A Világbank becslése szerint a járulékos gazdasági károk akár 90 százaléka ebből származhat majd. A Starbucks kávézólánc ideiglenesen bezárta több mint négyezer kínai üzletének felét. A járvány kisszámú haszonélvezője közé tartozik az arcmaszkokat gyártó 3M. A holdújév hete a fogyasztás szempontjából mindig kiemelt jelentőségű. Az ország leghosszabb ünnepi időszaka alatt múlt évben például a lakosság 144 milliárd dollárnak megfelelő összeget költött el; ez idén várhatóan egy nagyságrenddel kevesebb lesz. A belföldi turizmus is a holdújév alatt a legélénkebb: az otthonuktól távol dolgozók százmilliói térnek haza ezen időszakban, de az utazásból származó bevételek idén bizonyosan nem érik el a tavalyi 70 milliárd dollár feletti összeget. Normál esetben az ünnepek alatt jegyzik a mozijegyeladások csaknem tíz százalékát is.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a gyártóközpontok általában is lassan állnak vissza a megszokott munkarendbe az ünnepek után, idén pedig ezt tetézi, hogy mások mellett Sanghaj és Kuangtung ipartelepei egy héttel meghosszabbították a szünetet a járvány miatt. A Tencent technológiai óriás ideiglenesen lehetővé tette a távmunkát. Számos országban – így hazánkban is – a kínai turisták elmaradása eredményez jelentős bevételkiesést, Thaiföld például az idén kétmillióval kevesebb kikapcsolódni vágyó kínaira számíthat. Zuhannak a légitársaságok részvényei is a tőzsdén.