A népesség a fő kihívás

Egyiptom olyan ütemű népességrobbanást él át, amely már az ország működését és biztonságát is veszélyezteti. Hiába a kormány születésszabályozási programjai, ha előbb a társadalmi hagyományokat is le kell bontani. Az észak-afrikai államban a kivándorlás sem megoldás.

A napokban elérte a százmilliót Egyiptom lakossága a statisztikai becslések alapján. Az ország ezzel Etiópia és Nigéria után a harmadik legnépesebb afrikai, egyben pedig a legnépesebb arab állam címével büszkélkedhet. Az egyiptomi lakosság őrületes ütemben gyarapszik, alig hatvan év alatt megháromszorozódott. Az 1960-as években rendre három százalékhoz közelítő növekedést mértek, ez mára ugyan valamelyest lassult, de még mindig két százalék körül van. A statisztikai hivatal számításai alapján minden 18. másodpercben születik egy gyermek.

A demográfiai robbanás óriási terheket ró Egyiptomra. Az emberek túlnyomó többsége a Nílus körüli városi környezetben él, az összes terület alig hét százalékára zsúfolódva. A folyó egyedül biztosítja a vízszükséglet 97 százalékát, teljesen kiszolgáltatva az országot. Az egyiptomi gazdaság elég jó ütemben növekszik, az arab tavasz 2011-ben kezdődött eseménysorozata után talpra állt, és tavaly a várakozásoktól alig elmaradva 5,5 százalékos GDP-növekedést produkált. Ennek ellenére a népesség harmada továbbra is a szegénységi küszöb alatt él. Viszonylag magas, tíz százalék körüli a munkanélküliség is, különösen rossz a helyzet a fiatalok körében. Márpedig a társadalom 60 százaléka harminc esztendősnél fiatalabb.

A problémát felismerte a politika is. Musztafa Madbulí miniszterelnök a múlt héten a legnagyobb kihívásnak nevezte a népességrobbanást, amelynek biztonsági vetületei is vannak. Korábban Abdel Fattah esz-Szíszi elnök ugyancsak a népességnövekedést – és a terrorizmust – nevezte meg a legnagyobb fenyegetésként; ez a jobb oktatás, egészségügy és munkahelyteremtés útjában is áll. A kairói kormány számos programot indított a születésszabályozásra, a szexuális felvilágosítástól kezdve a családtervezési tanácsadáson át a különféle fogamzásgátló eszközök pénzügyi támogatásáig. Ezek hatása máris érezhető, a társadalom egy része a hagyományok és vallási megfontolások miatt azonban ellenáll. Az iszlám az abortuszt ugyan tiltja, az egyik legnevesebb muszlim vallási központ, az al-Azhar Egyetem viszont olyan fatvát (iszlám iránymutatást) adott ki, amely szerint a családtervezés nem ellentétes az iszlámmal.

Szemben más észak-afrikai országokkal, például Líbiával vagy Marokkóval, a kihívások ellenére az Egyiptomból az Európai Unió felé tartó migráció nagyon alacsony, szinte nem is mérhető. Ennek egyik oka, hogy az egyiptomiak számára sem olyan vonzó a lehetőség. Az Arabbarometer tavalyi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek alig 28 százaléka válaszolt úgy, hogy fontolgatja a kivándorlást. Kétharmaduk a gazdasági okokat nevezte meg a távozás okaként, viszont mindössze 13 százalék keresné a boldogulást Európában, 62 százalékuk inkább az Öböl-államokba vágyik. A felmérés arra is rámutat, hogy a kivándorlást fontolgatóknak alig negyede vágna neki a megfelelő papírok nélkül, azaz illegálisan az útnak. Ebben pedig szerepe lehet annak, hogy Egyiptom igazi éltanuló a migráció elleni küzdelemben az Európai Unió szemében.

Kairó keményen fellép az embercsempészek ellen, akik akár 15 éves, sőt súlyosabb esetekben életfogytig tartó börtönbüntetést kockáztatnak. Határai biztosításához pedig a megfelelő katonai ereje is megvan, és földrajzi helyzetéből adódóan is nehezebb eljutni az öreg kontinensre. Az unió egyébként az aprópénznek számító 60 millió euróval járul hozzá az egyiptomi migráció megfékezéséhez, továbbá ettől függetlenül, de vele összefüggésben 1,3 milliárd eurót biztosít fejlesztési programokra. A másik ok: Egyiptom nem tranzitállamként. Az ENSZ adatai szerint az országban mindössze 250 ezer menekült él, többségük szíriai; igaz, ők csak a regisztrált menekültek. Kairó becslései szerint valójában ötmillió külföldi bevándorlónak adnak otthont, ám az országban nem építenek táborokat, az érkezők nem segélyekből élnek, hanem testvérekként fogadják be őket.

Harc a női körülmetélés ellen

Fehér köpeny néven indítottak kampányt egyiptomi orvosok a női körülmetélés ellen, arra utalva: nem hajlandóak beszennyezni fehér köpenyeiket a nők vérével. A felháborodást az váltotta ki, hogy múlt hónapban letartóztattak egy nyugdíjba vonult orvost, miután egy 12 esztendős lány belehalt műtétjének szövődményeibe. A tiltakozás legalább annyira a beavatkozást elvégző orvoskollégáknak, semmint a brutális hagyományokhoz ragaszkodó társadalomnak szól. Egyiptomban 2008 óta törvény tiltja a női körülmetélést, de a tapasztalatok alapján ezt nem sikerül betartatni. Az ENSZ 2016-os adatai alapján a 15 és 49 év közötti nők 87 százalékán hajtották végre a beavatkozást. Az Arabbarometer tavalyi felmérései szerint Egyiptomban a megkérdezettek harmada támogatta a női körülmetélést. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a nők között jóval magasabb, 51 százalék az elfogadottsága. Eközben az egyetemet végzett egyiptomiak között mindössze egy százalék nyilatkozott pozitívan a nők körülmetéléséről.