A számítógépek szoknyát viseltek

Néhány hónappal 102. születésnapja előtt hunyt el Katherine Johnson matematikus, aki meghatározó szerepet játszott az amerikai űrkutatásban. A Földet először megkerülő John Glenn például csak azután szállt be űrhajójába, hogy a matematikus leellenőrizte a számítógépek ada­tait. Élettörténete korrajz az Egyesült Államok elmúlt évtizedeiről.

A holdra szállásban is volt szerepe Fotó: MTI/EPA/Bill Ingalls

Az 1918-ban született Katherine Johnson tizennégy éves korában befejezte a középiskolát, summa cum laude minősítésű diplomáját tizennyolc évesen vette át. 1938-ban ő volt az első afro­amerikai nő, aki doktori iskolába jelentkezhetett a Nyugat-virginiai Egyetemen. A nagy lehetőség 1953-ban nyílt meg előtte, amikor meghallotta, hogy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA elődintézménye munkatársakat keres. Katherine Johnson a navigációval foglalkozó részlegnél helyezkedett el, ahol a számításokat papíron végezték, számítógépek nélkül. A The New York Times róla szóló megemlékezésében e korral kapcsolatban azt írta: ez volt az az időszak, amikor „a számítógépek szoknyát viseltek”.

A matematikus rendszeresen tizenhat órát dolgozott, volt, hogy haza sem jutott, hanem az út szélén, autója kormányára borulva ébredt fel. A faji előítélet az őt körülvevő tudóstársadalomra is jellemző volt. Elkülönítve dolgoztak a színes bőrű szakemberek, a nők neveit akkor sem írták le a közleményekben, ha minden fontos adatot ők számoltak ki.

A rakéták repülési pályáival kapcsolatban végzett számításokat, és az első amerikai űrhajós, Alan Shepard útjának előkészítésébe kapcsolódott be. Az egyre nagyobb megbecsülésnek örvendő matematikus navigációs térképeket készített arra az esetre, ha valami baj történne az elektronikai rendszerben. Számításai annyira megbízhatók voltak, hogy amikor a NASA először kezdett számítógépeket használni, rendszeresen őt kérték fel a gépek adatainak ellenőrzésére. 1962-ben John Glenn – ő volt az első amerikai, aki megkerülte a Földet – azt mondta, nem hisz a számítógépekben. Nem bízza az életét lelketlen fémeszközök adataira. A későbbi szenátor arra kérte Katherine Johnsont, ellenőrizze a gépek számításait. – Ha azt mondja, hogy a számok jók – jelentette ki –, kész vagyok menni.

A holdra szállásban is volt szerepe
Fotó: MTI/EPA/Bill Ingalls

1969-ben az Apollo–11 – fedélzetén az elsőként Holdra lépő Neil Armstronggal, valamint Buzz Aldrinnal – szintén az általa kontrollált számítások alapján repült a Holdra és tért vissza onnan. Egy évvel később az oxigéntartály felrobbanása miatt megrongálódott Apollo–13 legénységének hazahozását segítette. Nagy szerepe volt abban, hogy a pálya újratervezésével meg tudták oldani ezt a feladatot. Johnson űrrepülőgépek, földmegfigyelő műholdak és a korai Mars-misszió matematikai hátterén is dolgozott 1986-os nyugdíjba vonulásáig.

Az utókor számon tartja eredmé­nyeit. A matematikusnő 2015-ben megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság érmet. A számolás joga című, 2016-ban bemutatott – három Oscar-díjra jelölt – amerikai életrajzi film középpontjában az ő élete állt. A NASA 2017-ben róla nevezte el a negyvenmillió dollárból épült új kutatórészlegét. Tavaly jelent meg a Barbie Signature kollekciójában a róla mintázott, limitált darabszámban gyártott baba, amely Magyarországon is kapható volt.