időjárás °C Mária 2022. december 8.
logo

A kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a Molra

Az Egyesült Államok lezárná háborúit

László Dávid
2020.02.17. 12:45
Az Egyesült Államok lezárná háborúit

Rakéták csapódtak be az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége környékén tegnap, a szigorúan őrzött zöldzónában. A támadásban senki nem sérült meg és komolyabb kár sem keletkezett, de azt jól jelzi, hogy az amerikaiak jelenlétének továbbra sem örül mindenki. A kérdés azután került ismét komolyabban napirendre, hogy egy januári dróncsapásban az amerikaiak Irakban végeztek Kászem Szolejmanival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával, mire a bagdadi törvényhozás megszavazott egy határozatot a külföldi csapatok kitessékeléséről. Ennek végül semmilyen következménye nem lett, azóta már az együttműködés is újrakezdődött az iraki hadsereggel az Iszlám Állam elleni harcban.

A londoni központú Middle East Eye (MEE) szakportál meg nem erősített értesülései szerint azonban Washing­ton nagyon is komolyan fontolóra vette, hogy részben kivonja csapatait az országból. Úgy tudják, egy magas rangú amerikai katona, egy NATO-tisztviselő és egy iraki biztonsági tanácsadó a kanadai nagykövet jordániai rezidenciáján vitatta meg titokban a lehetőségeket. Az MEE információi szerint Washing­ton hajlandóságot mutat arra, hogy a jelenleg Irakban állomásozó nagyjából 5200 katonájának egy részét visszahívja, különösen az ország síita többségű területeiről, például a Balad légibázisról, bizonyos mértékben akár Bagdadból. Az amerikai félnek a vörös vonalat állítólag elsősorban a fővárosi nagykövetség és repülőtér, valamint az Ain al-Asszad támaszpont jelenti (ez az a bázis, amelyet az iráni rakéták is célba vettek a megtorló csapásban).

Amerikai katonák Kurdisztánban
Fotó: MTI/EPA/Ali Haider

Nagyjából ezekkel a hírekkel egy időben az al-Arabíja hírcsatorna is úgy értesült, hogy az amerikaiak tizenöt iraki bázist hagynak el, csak a kurdisztáni támaszpontokat (itt szolgálnak a magyar honvédek is) és a már említett al-Asszadot tartják meg. Ezeket az információkat azonban a központi parancsnokság cáfolta. Van ugyanakkor még egy fejlemény, amely arra utal, hogy Washington szeretne hátrébb húzódni: múlt héten a NATO átvette az Egyesült Államoktól az Iszlám Állam elleni koalíció kiképzési misszióját.

Elég valószínűtlen ugyanakkor egy esetleges teljes amerikai kivonulás. Egyrészt mert az így létrejövő hatalmi vákuumot örömmel töltené meg a befolyásért versengő Irán, ami ellentétben áll Washington stratégiai érdekeivel. Másrészt mert az iraki hadsereg aligha áll még készen a biztonsági helyzet garantálására: emlékezetes, hogy a legutóbbi hátraarc után az Iszlám Állam szinte ellenállás nélkül verte tönkre az iraki erőket.

Felcsillant a remény, hogy véget ér az Egyesült Államok leghosszabb háborúja Afganisztánban. Már hónapok óta rebesgetik, hogy Katarban újra tárgyalóasztalhoz ültek az amerikaiak és a tálibok, és közel kerültek a megegyezéshez. A közeledés látványos jeleként múlt héten egyhetes tűzszünetben is megállapodtak a felek. Korábban Donald Trump amerikai elnök, majd Mike Pompeo külügyminiszter is pozitívan nyilatkozott a fejleményekről, melyekhez most Münchenben csatlakozott Ashraf Gháni afgán elnök; ő is úgy vélte, néhány napon belül bejelenthetik az alkut. Afganisztánban 12-13 ezer amerikai katona állomásozik, más NATO-erőkkel együtt. Azonnali, teljes kivonulásuk elképzelhetetlen, de talán a tálibok egy fokozatos kivonásba is beleegyeztek.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.