Egész Európa felkészült az esetleges járványra

Egyre látványosabban kap politikai színezetet a világ több pontján felbukkanó koronavírus-járvány, részben mert az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi rivalizálás miatt Washington a hisztéria terjedésében érdekelt. Legutóbb a The Wall Street Journal egyik cikke miatt ugrottak egymásnak a felek, az információs térben zajló háború azonban várhatóan a következő hónapokban fokozódik majd. A novemberi választáson induló Trumpnak ugyanis kapóra jön a kínai gazdaságot sújtó járvány, Peking pedig látszólag nem tudja kezelni a helyzetet.

Buzna Viktor
2020. 02. 27. 6:05
Practice for an Coronavirus emergency
Svájci mentő munkában. Az alpesi országban is folyamatosan figyelik a gyanús eseteket Fotó: Elia Bianchi Forrás: MTI/EPA/Elia Bianchi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Világszerte, így kontinensünkön is a koronavírus terjedése a fő téma ezekben a napokban.

Olaszországban a fertőzés következtében tizenketten haltak meg, és elérte a négyszázat a fertőzöttek száma az olasz polgári védelmi hatóság vezetője, Angelo Borrelli szerda esti adatai szerint. Horvátországban újabb fertőzöttet találtak, időközben az első beteg fivére is elkapta a kórt, és megjelent a betegség Észak-Macedóniában is.

A határok lezárását továbbra sem javasolja az Európai Bizottság, de a koronavírus miatt még inkább hajlandó lenne szemet hunyni az olasz gazdaság hiányosságai felett.

A szakértők szerint nincs ok a pánikra vírusügyben, Greta Thunberg jövő pénteki, tömegeket vonzó klímademonstrációját is megtartják Brüsszelben.

Svájci mentő munkában. Az alpesi országban is folyamatosan figyelik a gyanús eseteket
Fotó: MTI/EPA/Elia Bianchi

A koronavírus elleni harc jegyében ülésezett szerdán a Kínai Kommunista Párt csúcsszerve, a hét főből álló Politikai Bizottság Állandó Bizottságának találkozóját Hszi Csin-ping (Xi Jinping) vezette. A kínai elnök pozitív folyamatokról számolt be, az elmúlt napok statisztikái alapján ugyanis mérséklődni látszik a betegség terjedése, ami Hszi szerint Kína gazdaságát is kedvező irányba mozdította el. A kínai elnök ugyanakkor kiemelte, hogy változatlanul súlyos a helyzet a betegség epicentrumában, Vuhan városában, de a betegség megállítása érdekében lankadatlan erőfeszítésekre van szükség az ország teljes területén.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Hszi Csin-ping nyilvánosan is a vírus elleni harcra buzdított, az elmúlt napokban a kínai elnök különösen aktívan lépett fel a kérdésben. Bár az üzenet bizonyára elsősorban saját népének szól, a belső bizonytalanság mérséklése mellett a vezető a külföldről érkező támadásokra is reagál. A koronavírus-járvány körül ugyanis egyre látványosabb politikai manőverezés kezdődött, aminek kiváló táptalaja az úgynevezett infodémiajelenség: ezzel a szóval jellemezte az Egészségügyi Világszervezet, a WHO igazgatója a globális hisztériát, aminek alapjául a vírusnál gyorsabban terjedő álhírek szolgálnak.

A kommunikációs adok-kapok középpontjába legutóbb a The Wall ­Street Journal egyik, korábban megjelent véleménycikke került. Az Ázsia igazi beteg embere Kína címen közölt írás a járvány kirobbanásakor hozott döntéseket kritizálja, a szerző különösen a vuhani vezetést marasztalja el. A pekingi kormány ingerülten reagált a cikkre: diszkriminatívnak, szenzációhajhásznak minősítette azt, az amerikai lap három tudósítóját kiutasította Kínából.

Percnyi pihenőt tart a betegek kezelésére specializálódott közkórház ápolója Vuhanban
Fotó: Reuters

Bár a pekingi külügyminisztérium szerint a The Wall Street Journal végül elismerte, hogy címválasztásuk túl hatásvadásznak bizonyult, ez már nem vetett véget a koronavírus körüli politikai marakodásnak. Washington ugyanis időközben reagált az eseményekre, az amerikai kormány több ízben is elítélte Kínát a cikk miatt tett drasztikus ellenintézkedések miatt. A héten ülésezett az ügyben a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottsága, miután a múlt héten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szólásszabadság elleni fellépésnek minősítette az esetet.

A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció először a 2017-es nemzetbiztonsági stratégiában nevezte meg Kínát fenyegetésként, az azóta sem enyhült ellenséges légkörben pedig Washingtonnak kapóra jön a kínai gazdaságot sújtó koronavírus-járvány. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hetekben már többször politikai síkra terelődött az ügy: február elején Peter Navarro, Trump gazdasági tanácsadója betegséginkubátornak nevezte az ­ázsiai országot, s több szerkesztőségnek is szivárogtattak washingtoni hivatalnokok arról, hogy az amerikai vezetés kételkedik a kínai egészségügyi hatóságok által közölt hivatalos adatok hitelességé­ben. Ezzel párhuzamosan a kínai média azt igyekezett hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államokban terjedő influen­zajárvány a koronavírusnál több áldozatot követelt.

A járványügy a nagyhatalmi konfliktus kiemelt témája marad, abban ugyanis a novemberi elnökválasztáson induló Trump is érdekelt. Ahogyan azt a ­South China Morning Post megjegyzi, ha a járvány nem érinti komolyabban a nyugati világot, mindenekelőtt Észak-Amerikát, az Egyesült Államok gazdasága rövid távon profitálhat a járványból.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.