Rekordméretű európai bizottsági delegációval, összesen húsz biztossal együtt érkezett Etiópiába Ursula von der Leyen elnök, hogy elvégezzék az utolsó simításokat a készülő uniós Afrika-stratégián. A tegnapi magas szintű találkozó témái között a fenntartható fejlődés, a migráció, a biztonság és a digitalizáció is szerepeltek – csupa olyan terület, amely a legkorábban március elején nyilvánosságra kerülő uniós dokumentumban is helyet kap. A stratégia csak az októberi EU–Afrikai Unió csúcstalálkozót követően kap jogi kötőerőt, de annyit már most tudni, hogy a bizottság kerülni fogja a fejlesztésre való közvetlen utalásokat – és ahol csak lehet, a partnerség fogalmat helyezi majd előtérbe.
Ennek okait röviden az elnök asszony is fejtegette tegnap, az Afrikai Unió székhelyén, az etiópiai Addisz-Abebában tartott sajtóértekezletén.
Fotó: Europress/AFP
– Nem várhatjuk el, hogy az Afrikai Unió alkalmazkodjon az Európai Unióhoz. Nagyon sok közös van bennünk, de csak úgy győzhetünk, ha együttműködünk – mondta, majd kifejtette, hogy két területen, a kereskedelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdésében már a mandátuma alatt is jól érzékelhető eredményeket szeretne elérni. Beszélt arról is: reméli, hogy kellőképp erős üzenet a delegációjának a mérete. Afrika biztonsági helyzetéről szólva párhuzamot vont Európával. Mint mondta, a terror egyik kontinensen sem ismer határokat. – Az EU abban segíthet, hogy az Afrikai Uniót a konfliktusok megoldásához szükséges képességekkel ruházza fel – mondta, példaként Líbiát említve. Hogy ne csak a szavak szintjén legyen hangzatos a látogatás, az Európai Befektetési Bank négymilliárd eurós, infrastrukturális fejlesztésekre és szociális programokra biztosított támogatást jelentett be.
A Von der Leyen-bizottságon valóban nagy a nyomás, hogy letegyen valamit az asztalra Afrika-ügyben. Az előző elnök, Jean-Claude Juncker vezette testület 2018 őszén, a mandátuma második felében kezdeményezett egy Afrikára szabott befektetési csomagot, amely az akkori tervek szerint az elkövetkező öt évben – tehát 2023-ig – tízmillió munkahelyet teremtene a kontinensen. Ahogy arra a tavaly év végén, egy EU–Afrika üzleti fórumon figyelmeztették az akkor még csak hivatalba készülő Von der Leyent: ideje lenne emelni a tétet, ugyanis Kína mellett már Törökország, India és Oroszország is jelen van Afrikában. Egy kevésbé várt versenytárs pedig akár a frissen távozott britek képében is jöhet: eurokraták szerint aligha véletlen egybeesés, hogy alig két héttel a január végi brexit előtt London rendezett befektetési csúcsot az afrikai partnerekkel.
