Rendkívül fontos, hogy befejeződjön ez a rendszer. Ezzel ugyanis elejét vehetjük a külföldi befolyás térnyerésének és biztossá tehetjük, hogy mindenki betartja a köztársaság törvényeit – mondta Emmanuel Macron. A rendszer alatt a külföldi hitszónokok Franciaországba küldését értette az elnök, akiket elméletileg nyelvoktatás céljából fogadtak be a franciák. Franciaország lakosságának mintegy nyolc százaléka muszlim, nagyjából 5,5-6,2 millió ember. A nagyszámú idegen származású franciaországi muszlim miatt Franciaország kilenc országgal kötött szerződést, hogy azok anyanyelvén tudjanak lelki támogatást nyújtani. A gyakorlatban azonban ez azt jelentette, hogy az évi mintegy háromszáz imám sokszor iszlamista, radikális nézeteket valló, nagy hatású hitszónok volt, akiknek hatására a helyi közösségek is radikálisokká váltak. Macron szerint az utolsó ilyen csoport idén érkezett Franciaországba, a gyakorlatnak véget vetnek. Az alternatív megoldás az volna szerinte, hogy a franciaországi iszlámot képviselő testülettel együttműködve képeznének imámokat, akik biztosan nem radikálisok, egyúttal ellenőrizhetők és biztosan beszélnek franciául. Minthogy az iszlám felépítése élesen eltér a katolikus egyháztól, a szóban forgó testület is csak egy civil szervezet, nem képviseli teljes mértékben a franciaországi iszlámot. Az imámok se feleltethetők meg a katolikus papoknak, sokkal közelebb állnak a hittanárokhoz. Macron jelezte, nem engedhető meg, hogy a francia diákokat olyanok tanítsák, akiket külföldi államok fizetnek, ez ugyanis szeparatizmushoz vezet. Azt is megjegyezte, hogy a kilenc állam közül nyolccal sikerült megállapodni a rendszer átalakításáról, egyedül Törökországgal nem. „Nem lehet török joghatóság francia területen” – szögezte le. „Franciaországnak előbb szembe kell néznie a saját szeparatista és mészárlásokban gazdag történelmével” – írta Twitter-üzenetében Mustafa Şentop. A török törvényhozás elnöke szerint Macron kijelentése egyszerűen iszlamofóbiából fakad.
Fotó: Reuters
A közelmúlt történései alapján azonban nem biztos, hogy erről van szó. A francia elnök rendkívül aktív diplomáciát folytat hónapok óta, több esetben is olyan tárgyalásokat folytatott, amelyek célja ellentétes a török érdekekkel. Ankara teljes mellszélességgel kiállt a nemzetközileg is elismert líbiai egységkormány mellett, török csapatok is érkezhetnek az afrikai partokra, ahol viszont a renegát tábornok, Halifa Haftár erői szorongatják a tripoli székhelyű testületet. Haftár mögött ott áll Franciaország is, amelynek nagyon fontos a líbiai olaj szabad folyása és az ottani francia befektetések védelme, Macron meg is hívta a tábornokot Párizsba egyeztetni. A törökök a tripoli kormánnyal elvi megállapodást írtak alá, amelyben felosztották a Földközi-tenger medencéjét kettejük között. Azt a megállapodást élesen bírálta Görögország, amely ebben a szerződésben a török szférába került. Kiriakosz Micotakisz január végén nemzetközi összefogást sürgetett a török provokáció ellen, ezt Párizsban jelentette ki, oldalán Emmanuel Macronnal, aki lelkesen helyeselt. Micotakisz hálát mondott a francia haditengerészet tevékenységéért a Földközi-tenger keleti medencéjében. Elemzők felhívják a figyelmet, hogy az Egyesült Államok látványos önkéntes visszavonulásával a NATO legerősebb és legaktívabb tagja lett Franciaország, ezt a tényt Párizs nagyon határozottan ki akarja használni, befolyásolva a térség politikai viszonyait.
