Macron lezárná az imámimportot

A jövőben nem küldhetnek az ismert kiskapun keresztül iszlám országok imámokat Franciaországba, ígérte meg Emmanuel Macron egy választási kampányeseményen. Franciaországban egy hónap múlva önkormányzati választásokat tartanak, az államfő ennek fényében közölte döntését az elzászi Mulhouse városában. Törökország szerint azonban az elnök gyűlöli a muszlimokat, ezért utasítja ki a külföldi hitszónokokat.

2020. 02. 20. 15:09
Muslim men listen the sermon delivered by the Imam Tareq Obrou on Friday prayers at a mosque in the centre of Bordeaux
Pénteki ima Bordeaux városának mecsetében Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rendkívül fontos, hogy befejeződjön ez a rendszer. Ezzel ugyanis elejét vehetjük a külföldi befolyás térnyerésének és biztossá tehetjük, hogy mindenki betartja a köztársaság törvényeit – mondta Emmanuel Macron. A rendszer alatt a külföldi hitszónokok Franciaországba küldését értette az elnök, akiket elméletileg nyelvoktatás céljából fogadtak be a franciák. Franciaország lakosságának mintegy nyolc százaléka muszlim, nagyjából 5,5-6,2 millió ember. A nagyszámú idegen származású franciaországi muszlim ­miatt Franciaország kilenc országgal kötött szerződést, hogy azok anyanyelvén tudjanak lelki támogatást nyújtani. A gyakorlatban azonban ez azt jelentette, hogy az évi mintegy háromszáz imám sokszor iszlamista, radikális nézeteket valló, nagy hatású hitszónok volt, akiknek hatására a helyi közösségek is radikálisokká váltak. Macron szerint az utolsó ilyen csoport idén érkezett Franciaországba, a gyakorlatnak véget vetnek. Az alternatív megoldás az volna szerinte, hogy a franciaországi iszlámot képviselő testülettel együttműködve képeznének imámokat, akik biztosan nem radikálisok, egyúttal ellenőrizhetők és biztosan beszélnek franciául. Minthogy az iszlám felépítése élesen eltér a katolikus egyháztól, a szóban forgó testület is csak egy civil szervezet, nem képviseli teljes mértékben a franciaországi iszlámot. Az imámok se feleltethetők meg a katolikus papoknak, sokkal közelebb állnak a hittanárokhoz. Macron jelezte, nem engedhető meg, hogy a francia diákokat olyanok tanítsák, akiket külföldi államok fizetnek, ez ugyanis szeparatizmushoz vezet. Azt is megjegyezte, hogy a kilenc állam közül nyolccal sikerült megállapodni a rendszer átalakításáról, egyedül Törökországgal nem. „Nem lehet török joghatóság francia területen” – szögezte le. „Franciaországnak előbb szembe kell néznie a saját szeparatista és mészárlásokban gazdag történelmével” – írta Twitter-üzenetében Mustafa Şentop. A török törvényhozás elnöke szerint Macron kijelentése egyszerűen iszlamofóbiából fakad.

Pénteki ima Bordeaux városának mecsetében
Fotó: Reuters

A közelmúlt történései alapján azonban nem biztos, hogy erről van szó. A francia elnök rendkívül aktív diplomáciát folytat hónapok óta, több esetben is olyan tárgyalásokat folytatott, amelyek célja ellentétes a török érdekekkel. Ankara teljes mellszélességgel kiállt a nemzetközileg is elismert líbiai egységkormány mellett, török csapatok is érkezhetnek az afrikai partokra, ahol viszont a renegát tábornok, Halifa Haftár erői szorongatják a tripoli székhelyű testületet. Haftár mögött ott áll Franciaország is, amelynek nagyon fontos a líbiai olaj szabad folyása és az ottani francia befektetések védelme, Macron meg is hívta a tábornokot Párizsba egyeztetni. A törökök a tripoli kormánnyal elvi megállapodást írtak alá, amelyben felosztották a Földközi-tenger medencéjét kettejük között. Azt a megállapodást élesen bírálta Görögország, amely ebben a szerződésben a török szférába került. Kiriakosz Micotakisz január végén nemzetközi összefogást sürgetett a török provokáció ellen, ezt Párizsban jelentette ki, oldalán Emmanuel Macronnal, aki lelkesen helyeselt. Micotakisz hálát mondott a francia haditengerészet tevékenységéért a Földközi-tenger keleti medencéjében. Elemzők felhívják a figyelmet, hogy az Egyesült Államok látványos önkéntes visszavonulásával a NATO legerősebb és legaktívabb tagja lett Franciaország, ezt a tényt Párizs nagyon határozottan ki akarja használni, befolyásolva a térség politikai viszonyait.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.