Nehezen körvonalazódik az uniós büdzsé

A napokban nem kevesebb, mint tizennyolc tagállami vezető adta egymásnak a kilincset Brüsszelben, hogy az uniós költségvetésről tárgyaljanak. Charles Michel ez ügyben elsőként Orbán Viktort fogadta.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel zárja a héten, a 2021 és 2027 közötti többéves uniós költségvetés ügyében folytatott tárgyalásait, és Klaus Johannis román elnököt is fogadta. A napokban nem kevesebb, mint tizennyolc tagállami vezető adta egymásnak a kilincset Brüsszelben, a belga tanácsi elnök elsőként Orbán Viktor kormányfőt fogadta még hétfőn. A diplomáciai dömping ellenére is kérdéses ugyanakkor, hogy a február 20-i rendkívüli EU-csúcson sikerül-e megállapodni a keretköltségvetésről. A tét óriási, ugyanis többek között az Ursula von der Leyen vezette bizottság úttörő javaslatcsomagjainak – így például a zöldmegállapodásnak – a finanszírozhatósága is múlik a vezetők kompromisszumképességén. Brüsszeli folyosói információk szerint Michel már a következő napokban egy ilyen kompromisszumos javaslatot juttathat el a tagállamoknak.

A Magyar Nemzet is írt az alapproblémáról, miszerint az EU tanácsának előző, finn elnöksége meglehetősen szűkmarkú büdzsét terjesztett be, és a huszonhetek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékában határozta meg a keretköltségvetés fő összegét. Ezzel szemben az uniós parlament 1,3 százalékos küszöböt határozott meg, míg Varga Judit igazságügyi miniszter még tavaly decemberben a magyar érdeket ismertetve a GNI 1,16 százalékát kitevő összegről beszélt.

Hogy az e heti tárgyalások mennyire nem hozták közelebb egymáshoz a tagállamokat, arra a minap Mark Rutte holland kormányfő tett utalást. – Michel próbál mozgásteret találni. Sajnos nem látom, hogy sikerrel járna – idézte a sajtó a liberális miniszterelnököt, aki szerint országa bár gazdag állam, nekik is vannak „korlátaik”. Hollandia a „fukar” tagállamok egyikeként a GNI körülbelül egy százalékára szorítaná az uniós büdzsé méretét, karöltve Svédországgal, Ausztriával és Dániával. Rutte szerint az országcsoport a február végi uniós csúcson is egységesen áll majd ki a célkitűzésért.

Velük szemben a Kohézió barátai elnevezésű 16 tagú – Magyarországot is a soraiban foglaló – országegyüttes kimondottan egy igazságosabb költségvetésért szállna harcba. – Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése öt százalék, miközben a népesedésük húsz százalékát teszi ki Európának – utóbbit a büdzsétervezettel kapcsolatban Orbán Viktor hozta példaként a héten Brüsszelben. A miniszterelnök szerint a csoport az alig két hét múlva esedékes EU-csúcsig folyamatosan egyeztet egymással.