Orbán Viktor: Tisztességes uniós büdzsét akarunk

Magyarország tisztességes költségvetést akar – hangoztatta Orbán Viktor tegnap Brüsszelben, miután Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalást az unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. A miniszterelnök Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel is egyeztetett, majd délután már Rómában tárgyalt Giuseppe Conte olasz kormányfővel.

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is egyeztetett a miniszterelnök Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktorral indította tegnap e heti bilaterális tárgyalásait Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke. A politikus több mint egy tucat tagállami vezetővel találkozik a héten, hogy még a február 20-án kezdődő, a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetésről szóló rendkívüli EU-csúcs előtt közelítse a nemzeti álláspontokat.

A magyar miniszterelnök a Michellel való találkozó után újságíróknak megismételte a már eddig is hangoztatott érvet, miszerint hazánk egy tisztességes uniós büdzsé kialakításában érdekelt.

– Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott Brüsszelben a miniszterelnök, arról is szólva: Magyarország ez idáig még nem prezentálta a saját számait a költségvetés ügyében, mert a tárgyalások még nem tartanak itt.

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is egyeztetett a miniszterelnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor szerint az sem biztos, hogy a feb­ruár végi uniós csúcstalálkozón pont kerülhet a pénzügyi dilemmák végére. – Jó lenne, de a hazai álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint az elfogadásának időpontja – húzta alá a kormányfő. Arra is ígéretet tett, hogy a továbbiakban is egyeztetni fog azokkal a tagállamokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan gondjuk akad a büdzsé „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”.

Mint mondta, a jelenlegi uniós költségvetés-tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. – Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése öt százalék, miközben a népesedésük húsz százalékát teszi ki Európának – hozta példaként Orbán Viktor.

A miniszterelnök még a hét végén részt vett a Kohézió barátai elnevezésű 16 tagú csoport – a közösségi fejlesztési pénzekből részesülő déli és kelet-közép-európai tagállamok – egyeztetésén a ­portugáliai Bejában.

Itt is azt hangsúlyozta:

olyan büdzsére lenne szükség, amely a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítja a tagállamoknak, továbbá ösztönözni kell azokat a tagországokat, amelyek készen állnak az adók csökkentésére.

Az Egyesült Királyság – az eddigi második legnagyobb nettó befizető EU-ország – távozása fokozta a pénzügyi feszültséget a tagállamok között. Míg az említett bejai találkozón a „szegényebb” országok közös nyilatkozatban deklarálták, hogy nem támogatják a ­kohéziós pénzek nagymértékű és aránytalan csökkentését, egyes – főleg északi tagállamok – szűkmarkú büdzsét szorgalmaznak.

Az EU Tanácsának előző, finn elnöksége például a huszonhetek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát javasolta a keretköltségvetés fő összegének, amit még az európai gazdaságok „zöldebbé válását” és a digitalizációt sürgető Ursula von der Leyen bizottsági elnök is kritizált. Az Európai Parlament – amelynek szintén áldását kell adnia a költségvetésre – korábban 1,3 százalékot vizionált.

A miniszterelnök kézfogása Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével
Fotó: Reuters

A tagállami vezetők közül legutóbb Sebastian Kurz szállt be a vitába: az osztrák kancellár elmondása szerint kész megvétózni a tervezetet, amennyiben az eléri a GNI 1,1 százalékát.

Magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter volt az, aki még tavaly decemberben 1,16 százalékos szintet emlegetett, hangsúlyozva: a kohéziós és agrárpolitikai források mértékének reálértéken a jelenlegi szinten kellene maradnia.

A vitában egy további hazai szempont, hogy az uniós zöldmegállapodást ne a kohéziós források finanszírozzák.

Orbán Viktor tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel is egyeztetett. – Számos, az EU-t érintő kihívásról esik szó a tárgyaláson – tudatta lapunkkal a találkozó előtt az elnök szóvivője.

Hazánk példakép

Magyarországot nevezte példaképnek Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke a Rómában zajló Nemzeti konzervativizmus című konferencia tegnap esti megnyitója előtt újságírói kérdésekre válaszolva. Giorgia Meloni kijelentette, hogy a magyar kormány családtámogató és születésvédő politikáját tanulmányozni és utánozni kell. Ezenkívül kiemelte a 15 százalékos adókulcsot is: a Magyarországon jól működő modelleket át kell venni – jelentette ki. Az FdI közleménye szerint Giorgia Meloni és Orbán Viktor a konferencia esti megnyitója előtt találkozott egymással.

– Olyan Európát akarunk, amelyik erős és tudatában van a különböző nemzetek identitásának, és amely végre a népek és nem a lobbik oldalán áll – nyilatkozta Maria Cristina Caretta, az FdI képviselője. (MTI)