Orbán Viktorral indította tegnap e heti bilaterális tárgyalásait Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke. A politikus több mint egy tucat tagállami vezetővel találkozik a héten, hogy még a február 20-án kezdődő, a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetésről szóló rendkívüli EU-csúcs előtt közelítse a nemzeti álláspontokat.
A magyar miniszterelnök a Michellel való találkozó után újságíróknak megismételte a már eddig is hangoztatott érvet, miszerint hazánk egy tisztességes uniós büdzsé kialakításában érdekelt.
– Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott Brüsszelben a miniszterelnök, arról is szólva: Magyarország ez idáig még nem prezentálta a saját számait a költségvetés ügyében, mert a tárgyalások még nem tartanak itt.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor szerint az sem biztos, hogy a február végi uniós csúcstalálkozón pont kerülhet a pénzügyi dilemmák végére. – Jó lenne, de a hazai álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint az elfogadásának időpontja – húzta alá a kormányfő. Arra is ígéretet tett, hogy a továbbiakban is egyeztetni fog azokkal a tagállamokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan gondjuk akad a büdzsé „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”.
Mint mondta, a jelenlegi uniós költségvetés-tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. – Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése öt százalék, miközben a népesedésük húsz százalékát teszi ki Európának – hozta példaként Orbán Viktor.
A miniszterelnök még a hét végén részt vett a Kohézió barátai elnevezésű 16 tagú csoport – a közösségi fejlesztési pénzekből részesülő déli és kelet-közép-európai tagállamok – egyeztetésén a portugáliai Bejában.
Itt is azt hangsúlyozta:
olyan büdzsére lenne szükség, amely a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítja a tagállamoknak, továbbá ösztönözni kell azokat a tagországokat, amelyek készen állnak az adók csökkentésére.
Az Egyesült Királyság – az eddigi második legnagyobb nettó befizető EU-ország – távozása fokozta a pénzügyi feszültséget a tagállamok között. Míg az említett bejai találkozón a „szegényebb” országok közös nyilatkozatban deklarálták, hogy nem támogatják a kohéziós pénzek nagymértékű és aránytalan csökkentését, egyes – főleg északi tagállamok – szűkmarkú büdzsét szorgalmaznak.
