Svédországban tárgyalt Benkő Tibor honvédelmi miniszter

Aktuális védelempolitikai kérdésekről és a két ország védelmi szektorát érintő együttműködési lehetőségekről egyeztetett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Peter Hultqvist svéd védelmi miniszterrel szerdán Stockholmban – közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.

Svédország évek óta fontos haderőfejlesztési partnere Magyarországnak – emlékeztettek -, és Benkő Tibor szerint a két ország között fennálló együttműködés mellett a magyar haderőfejlesztés sokat profitálhat a Carl Gustaf M4 többcélú páncéltörő fegyverrendszer, továbbá a SAAB cég által gyártott mobil karbantartó hangárok beszerzéséből.

Fontos eleme a svéd-magyar együttműködésnek a helikopteroktatók extrém körülmények közti képzése és a légi utántöltő képesség fenntartása is. A katonai együttműködés egyik alapja a Gripen bérleti szerződés, amelyet még 2001-ben írt alá Magyarország – idézte fel Benkő Tibor a közlemény szerint. Hozzátette, hogy ez egy konstruktív és a Magyar Honvédség haderőfejlesztése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró megállapodás, ezért a megbeszélésen áttekintették a 2026 utáni lehetőségeket: a Gripenek üzemeltetését, műszaki és szakmai támogatási lehetőségeit.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a tájékoztatás szerint kiemelte: Svédország számára különösen fontos, hogy megfelelő kapcsolatot alakítson ki és tartson fenn a NATO-val és annak tagállamaival, így Magyarországgal. Aktívan támogatja a szervezet törekvéseit Európa északi régiójában, ennek keretében Svédország részt vesz a balti országok légtérvédelmében, annak egyik kiemelt támogatójaként.

A felek egyetértettek abban, hogy egy katonailag hatékony Európai Unió a NATO-t is erősíti, anélkül, hogy megingatná a NATO által biztosított biztonsági védőernyőt. Benkő Tibor szerint a magyar álláspont továbbra is egyértelmű: támogatjuk a két intézmény közötti együttműködés erősítését. A magyar kormány fontosnak tartja a közös és koordinált gyakorlatok végrehajtását, valamint az együttműködésből származó képességfejlesztési lehetőségeket.

A honvédelmi miniszter a tárgyaláson megerősítette, hogy a magyar álláspont változatlan a migrációs válság kezelésében: Magyarország Európa külső határait védi, és a migránsok kötelező elosztása helyett legfeljebb kiszállítási kvótát tud támogatni.

A tárcavezető szavai szerint egyre erősödik a konszenzus Európában arról, hogy a válságokat a keletkezési helyükön kell kezelni. „Ezért támogatjuk azokat az európai törekvéseket, amelyek a rászoruló országoknak való segítségnyújtásra irányulnak. A Magyar Honvédség jelenleg is mintegy ezer katonával vesz részt békeműveleti missziókban Európában, Ázsiában és Afrikában” – fogalmazott.

A tárgyaláson elhangzott, hogy mindkét ország kiemelten fontosnak tartja az új típusú kihívások (kiber, hibrid hadviselés) elleni fellépést. Ennek tükrében Svédországgal együtt Magyarország is tagja a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központnak. Ezen felül Magyarország részt vesz a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ és a NATO StratCom Kiválósági Központ munkájában. Előbbinek Svédország is közreműködő partnere.

A nemzetközi törekvésekhez hozzájárul a Magyar Honvédség Parancsnoksága által létrehozott Kibervédelmi Szemlélőség, valamint a felügyelete alá tartozó oktató-, megfigyelő- és kutatóközpontok – emlékeztetett.

A megbeszélésen szó esett a hatályos svéd jogszabályok szerinti kötelező sorkatonai szolgálatról, valamint az önként vállalható szolgálati formákról is.