A fertőzés megállította az uniós vándorcirkuszt

Csak a koronavírus-helyzet súlyosbodása esetén mondják le az uniós parlament jövő heti, strasbourgi ülését, ez tegnap meg is történt. Az az EU-s szerződésekben rögzítve van, a képviselők Brüsszel helyett a francia-német határvárosba utaznak, és ott üléseznek havi egyszer – most pedig mindezt járványhelyzetben tehetik. A vírus végül megállította a vándorcirkuszt.

Az EP brüsszeli épülete. Szinte csak a takarítók maradtak

Meglehetősen vitatható döntést hozott tegnap az Európai Parlament (EP) elnökök értekezlete formációja (a frakcióvezetők és az EP-elnök – a szerk.), amikor zöld jelzést adott a jövő heti strasbourgi plenárisnak. Az EP-ben napok óta vita tárgyát képezi, hogy a koronavírusos helyzetben nem lenne-e észszerűbb Brüsszelben ülésezni – ahelyett, hogy több száz parlamenti alkalmazottat utaztatnak a belga fővárostól több mint négyszáz kilométerre fekvő Strasbourgba.

Egyes képviselők levélben is kérték az út lefújását David Sassoli elnöktől, ezt ő végül tegnap este meg is tette. Az uniós szerződések persze kimondják, hogy az EP hivatalos székhelye Strasbourg – itt évi tizenkét alkalommal, tehát havonta egyszer tartanak plenáris ülést. Bár ez jórészt a franciák uniós erőpozícióját szimbolizálja, a közelmúltban több alkalommal is támadás érte a Brüsszelnél egyébként jóval festőibb helyszínt.

Az EP brüsszeli épülete. Szinte csak a takarítók maradtak

A Strasbourgba vezető havi rendszerességű utak hivatalos költsége ugyanis évi 114 millió euró. Egyes euroszkeptikus pártok állítják, évi több mint kétszázmillió eurós összegről van szó, ráadásul a környezeti költségek sem elhanyagolhatók. Kiszámolták, a képviselők és csapatuk utaztatása, valamint az azzal járó szállítmányozás évi 19 ezer tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe.

Legutóbb épp az uniós zöldmegállapodás vitáján került előtérbe a kérdés, hogy mi értelme az állandó utazgatásnak, ha Brüsszel épp a klímavédelem ügyében akar maradandót letenni az asztalra.

Az Európai Parlament egyébként a hét elején életbe léptetett rendkívüli intézkedéseket a koronavírus gyors terjedése miatt. Ahogy arról lapunk is tájékoztatott, a testület több mint száz, külső látogatókat is felvonultató konferenciát és találkozót mondott le – egyedül a klímaaktivista Greta Thunberg szakbizottsági jelenése kapott zöld jelzést. A brüsszeli (és strasbourgi) épületbe való belépéskor a sajtó munkatársai pedig aláírnak egy papírt, miszerint nincsenek kapcsolatban koronavírussal diagnosztizált beteggel és saját maguk sem fertőzöttek.

Az EU-intézményekből a hét közepén jött a hír, hogy az alkalmazottak között is találtak fertőzötteket. Az ­Európai Védelmi Ügynökség, illetve az Európai Tanács egy-egy alkalmazottját kezelik koronavírussal. Közben Brüsszelben és egész Belgiumban is terjed a megbetegedés. Míg kedden még két koronavírusos betegről volt tudomás, szerdán már 23 fertőzöttről adtak tájékoztatást. Tegnapra ez a szám szinte megduplázódott, így lapzártánkkor összesen ötven beteg volt Belgiumban.

A földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt, mindössze tizenegymilliós országban egyébként nem kevesebb, mint kilenc miniszter kezében van az egészségügy.

A legrosszabb helyzetben továbbra is Olaszország van, egy nap alatt 107-ről 148-ra ugrott a kór halálos áldozatainak száma. Mostanra a fertőzés az összes olaszországi tartományban megjelent, a kormány gyorssegélyt folyósított a kárenyhítés céljából. Nagy-Britanniában is meghalt az első ember, akinek halálát a vírusfertőzéshez kötik, egy állandó ápolásra szoruló, idős emberről van szó. A Palesztin Hatóság bejelentette, ott is megjelent a vírus, Betlehem városát le is zárták a külföldiek elől, és a további utasításig a Születés temploma is zárva marad.