Az EU-jogalkotást is lassíthatja a vírus

– Nincs pánikhelyzet. Igyekszünk elvégezni a munkát, hiszen az élet nem áll meg, a vírus nem akadályozhatja teljesen az európai intézmények jogalkotási tevékenységét – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Edina. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője – a környezetvédelmi és közegészségügyi bizottság tagja – lapunknak arról is beszélt: nagy esély van rá, hogy az uniós irányadó programok, így a zöldmegállapodás megvalósítása is halasztást szenved a vírus miatt.

EP-099121E_Plenary_4 Fotó: Európai Parlament

– Rendhagyó lett a járványhelyzet miatt az Európai Parlament e heti plenáris ülése. Milyen a hangulat a képviselők között?

– Az a legfontosabb, hogy nincs pánikhelyzet. A képviselők jelentős része az utazási megszorítások miatt nincs jelen, ezért látványosan kevesebben vettek részt az üléseken. Az olasz képviselők magától értetődően hiányoztak, és más tagállamokból is kevesebben utaztak ki az egynapos brüsszeli plenárisra. Bevezettek egy új biztonsági intézkedést: az üléseken nem ülhetünk egymás mellé, ki kell hagynunk egy-egy helyet. Kezet sem foghatunk egymással. Elővigyázatossági intézkedések tehát vannak, ezeket fegyelmezetten be is tartjuk. Igyekszünk elvégezni a munkát, hiszen az élet nem áll meg, a vírus nem akadályozhatja meg teljesen az európai intézmények jogalkotási tevékenységét.

– Ön fel is szólalt a koronavírusról szóló parlamenti vitán. Milyen szempontokat ajánlott képviselőtársai figyelmébe?

– Fontos a tagállami mellett az uniós szintű koordináció, hiszen akkor tudjuk Európa-szerte megelőzni a vírus további terjedését, ha a tagállamok folyamatosan cserélik az információkat, adatokat. Rámutattam, hogy Magyarország élen jár a polgárokkal való kommunikációban: a kormány létrehozott egy jól működő tájékoztató honlapot, illetve egy ingyenesen, a nap 24 órájában elérhető ügyeleti szám is működik. Minél több tagállamban lenne szükség ilyen szintű intézkedésekre, hogy megvalósulhasson a megfelelő uniós koordináció. Ebben az Európai Bizottságnak is vezető szerepet kell vállalnia. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nagy esély van rá, hogy a járvány el fog húzódni. Az ezzel együtt járó bizonytalanság, az üzleti bizalom romlása csökkentheti a beruházási keresletet, ez pedig gazdasági visszaesést eredményezhet. Fontos, hogy az EU minden rendelkezésre álló eszközt használjon fel a gazdaság támogatására, és nyújtson anyagi segítséget a leginkább érintett ágazatoknak.

– A járvány gyors terjedése és a korlátozások lassíthatják-e a jogalkotást – például az egyik irányadó uniós program, a zöldmegállapodás esetében?

– A koronavírus az élet és a gazdaság minden területére hatással lehet. Véleményem szerint ez alól az európai zöldmegállapodás sem lesz kivétel. Láthattuk, hogy a klímatörvényről szóló parlamenti vitára végül nem is került sor kedden. Az EP vezetése három kulcsfontosságú témát választott ki, ezek közé a klímakérdés nem került be. Azt gondolom, ez azt jelzi: a jelenlegi, rendkívüli helyzetben nem feltétlenül ez az ügy lesz a prioritás. Nagy esély van rá, hogy csúszik a klímatörvény megvalósítása.

Fotó: Európai Parlament

- A Parlamentben egyelőre tehát nem mutatkozott be a klímatörvény tervezete. A környezetvédelmi szakbizottság tagjaként mi a véleménye a Bizottság törvényjavaslatáról? A zöld szervezetek, illetve az európai parlamenti zöldek azt meglehetősen sok kritikával illették.

- Nem értek velük egyet. A klímavédő szervezeteknek és a zöldeknek általában semmi sem elég, így nem újdonság a tiltakozásuk. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság betartotta a szavát, és az első száz, hivatalban töltött napja alatt beterjesztette a törvényt. Úgy gondolom, hogy európai szinten igenis óriási előrelépés, hogy egy politikai szándékot kötelező erejű uniós jogszabályba foglalunk. A cél, hogy 2050-re Európa valóban klímasemleges legyen.

- A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja mit tehet annak érdekében, hogy a magyar szempontok hangsúlyosak legyenek a klímavitában? Mire lehet elég a Méltányossági Alapban lévő, zöld átállásra biztosítandó 7,5 milliárd euró? Szükségszerű, hogy ebből a klímaügy „rossz tanulóit” jutalmazzák?

- Az a probléma, hogy nem elég nagy az alap költségvetési tervezete. A méltányossági mechanizmus egyéb elemei által szeretnék majd kiegészíteni ezt egy száz milliárd eurós összegre, viszont az előzetes kalkulációink szerint csak Magyarországnak körülbelül 150 milliárd euróra lenne szüksége a 2050-es klímasemlegességhez. Azt se felejtsük el, hogy még javában tart a vita a hétéves, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről. Erről a tagállamok a mai napig nem egyeztek meg, pedig az a zöld megállapodás finanszírozásának szempontjából is kiemelten fontos lenne. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja mindent meg fog tenni azért, hogy a program megfelelő pénzügyi támogatást kapjon, méghozzá úgy, hogy mindez ne a kohéziós és fejlesztési pénzek kárára történjen. Olyan javaslatokat fogunk benyújtani, melyek alapján a „szennyező fizet” elvnek kell érvényesülnie. Ne azokat büntessük tehát, akik már rengeteget tettek a környezet védelméért! Nem szabad, hogy az európai polgárokkal fizettessék meg a zöld átállás költségeit az energia-, üzemanyag- vagy élelmiszerárak növekedésén keresztül. Ugyanakkor ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben meg kell várnunk, hogy a járvány hogyan befolyásolja majd az uniós jogalkotás menetét.