Békét ígér, de haragot szül az amerikai terv

A megszállt palesztin területeken élők szempontjából egyáltalán nincs nagy jelentősége a hétfői izraeli választásoknak, hiszen bármi is lesz az eredmény, nagy változás nem várható.

– A megszállt palesztin területeken élők szempontjából egyáltalán nincs nagy jelentősége a hétfői izraeli választásoknak, hiszen bármi is lesz az eredmény, nagy változás nem várható – fogalmazott lapunknak a ciszjordániai Hebron városa védelmi bizottságának koordinátora. Hisam Sarbatit telefonon értük el, és azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a múlt héten egy Hebronhoz közeli zsidó telepet felkeresve ígéretet tett, kiterjesztik a zsidó állam szuverenitását a Pátriárkák sírjára és a városban lévő zsidó enklávéra is. – Netanjahu számunkra a radikális jobboldalt képviseli, és bár a Kék-fehér centrista pártszövetség valamivel enyhébb politikát képvisel a kormányfő Likud pártjánál, a hatalomra jutásuk számunkra semmilyen reménnyel nem kecsegtet – mondja Sarbati.

Hebron régóta az izraeli-palesztin konfliktus egyik legfőbb darázsfészke: a település mintegy negyed millió palesztinnak ad otthont, ugyanakkor a zsidó vallás második legszentebb városa is egyben. Ott található Ábrahám síremléke; ő nemcsak a zsidó vallás egyik kulcsalakja, hanem a muszlimok is prófétaként tekintenek rá. A konfliktus ugyanakkor a legkézzelfoghatóbban az úgynevezett H2-es körzetben ölt testet; ez arabok gyűrűjében élő mintegy hatszáz zsidó telepesnek ad otthont a ciszjordániai város szívében. – A zsidó enklávé az izraeli hadsereg szigorú védelme alatt áll. Az ő védelmüket szolgája itt minden, ezért van tele az egész városrész ellenőrző kapukkal, járőrkatonákkal. Mindez nagyban megnehezíti a palesztinok mindennapi életét – magyarázza Sarbati, aki egyben az enklávé lebontásáért szerveződő csoport alapítója is.

Mint elmondta, ahogy minden évben, idén is több száz palesztin, illetve hozzájuk csatlakozó aktivista gyűlt össze február 25-én a Patriarchák sírhelyénél, amelynek egyik oldalán zsinagóga, a másik oldalán mecset áll. Emlékeztetett, 1994-ben katonaruhába öltözve egy mecset­ben imádkozó arabok közé rontott fegyverrel az izraeli Báruch Goldstein, majd harminc embert lőtt agyon és több mint százat sebesített meg – erre emlékeztek ezúttal is.

A demonstráción azonban nem csupán az izraeli telepekkel szembeni rigmusokat skandáltak; éppúgy kárhoztatták a Donald Trump amerikai elnök által az évszázad alkujaként emlegetett béketervet is. Ez egyébként egyetlen szót sem ejt Hebronról: a Trump-kormány által közzétett térképen nem szerepel a Pátriárkák sírja, sem a város határán fekvő zsidó település. A helybéliek éppen ezért arra biztatják Netanjahut, hogy harcolja ki, Hebron és a közeli zsidó telep is Izrael része maradhasson. – Netanjahu a választási hajrában bele is állt az ígéretbe. Hiába beszélnek ők békéről, hiába hívják az amerikai dokumentumot béketervnek, valójában csak tovább korbácsolja a kedélyeket – állítja Sarbati. Ők egy békében élő palesztin államot szeretnénk, nem pedig darabjaira bontottat, mondja angol szójátékkal (a state in peace, not in pieces).