Stressztesztként értelmezte a szakértő a most folyó, cselekedetekben megnyilvánuló vitát az uniós tagállamok és Brüsszel között. Az Európai Unió tagjai ugyanis nem adták át a válságkezelés lehetőségét Brüsszelnek, így az EU-nak nincs sok eszköz a kezében. A tagok így saját hatáskörükben rendelték el a határőrizet ideiglenes visszaállítását a járvány terjedésének meggátolására. Kiszelly Zoltán ugyanakkor rámutatott, ez nem most kezdődött, a schengeni rendszer már 2015-ben, a terrortámadások idején megrendült, amikor Franciaország jelentett be ideiglenes, szúrópróbaszerű határellenőrzést, amelyet Brüsszel nem gátolt meg, hanem hallgatólagosan elfogadta. Ezt követték később a németek, az osztrákok, a dánok, majd mostanra a 27 tagország többsége. A politikai elemző szerint a járvány lecsengését követően fog eldőlni, a tagállamok vagy Brüsszel erősödik-e meg a válság hatására. – A jelenlegi helyzetben a tagországok befolyásának növelését támogatja a lakosság, míg a járvány távozása utáni helyreállítás idején az uniós szövetség kerül jobb megvilágításba – vélte Kiszelly Zoltán. A járvány terjedése elleni lépések idején ugyanis az országok bezárkózását akarják az emberek, míg a későbbi gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő támogatásokért cserébe Brüsszel kérhet valamit a tagországoktól.
Fotó: Kurucz Árpád
A vita régóta tart a gazdasági uniót politikai szövetséggé kibővíteni akarók és a gazdasági konföderációt szorgalmazók között, akik nem kívánnak a közös piacnál mélyebb integrációt a huszonhetek között. – Ez az Európai Unió jövőjéről szól. Emlékezzünk arra, mit mondott London a brexit előtt: vissza akarjuk szerezni a jogainkat! Ezt más országok is így érzik most – mondta a politikai elemző. Rámutatott, Magyarország élen járt ebben a kérdésben: a saját jogainak megvédésében, amelyet Nagy-Britannia és Hollandia is többé-kevésbé magáénak érzett, valamint a visegrádi országcsoport tagjai. – A spontán integráció idejének vége, várhatóan a visszafordulás szakasza következik – vélte Kiszelly Zoltán. Ez pedig nem csupán az unió helyzetére értendő, hanem a globalizáció folyamatára is, hiszen a szakértő szerint egyértelmű, hogy az északi országok a folyamat nyertesei, a déliek pedig annak vesztesei, a jelenlegi felállásban ez nem is lehet másként. Az északi országok így önmaguk védelmében, a rendszer fenntartása érdekében támogatják a délieket, mint például Németország Olaszországot. A politológus úgy látta, a kialakult helyzet mindenesetre évekre visszavetheti a föderalizációs terveket, az Európai Unió mélyebb integrációjának hívei visszakozni kényszerülnek. Ide sorolta Németországot, amely épp nyáron próbálta volna meg egy újabb rohammal előremozdítani a megrekedt integrációs folyamatot, de ez várhatóan a járvány miatt elmarad.
