Eljött a globális visszafordulás ideje?

Az Európai Unió politikai egységesülése évekig lekerülhet a napirendről a koronavírus-járvány hatására, vélte Kiszelly Zoltán. A politikai elemző szerint a tagállamok reakciója teljesen természetes a globalizációs tapasztalatok fényében, Magyarország pedig évek óta hangoztatja azt az irányvonalat, amelyet egyre több ország is elfogadhat a jövőben.

Schengeni külső határ Röszkénél. Új korszak hajnalán Fotó: Kurucz Árpád

Stressztesztként értelmezte a szakértő a most folyó, cselekedetekben megnyilvánuló vitát az uniós tagállamok és Brüsszel között. Az Európai Unió tagjai ugyanis nem adták át a válságkezelés lehetőségét Brüsszelnek, így az EU-nak nincs sok eszköz a kezében. A tagok így saját hatáskörükben rendelték el a határőrizet ideiglenes visszaállítását a járvány terjedésének meggátolására. Kiszelly Zoltán ugyanakkor rámutatott, ez nem most kezdődött, a schengeni rendszer már 2015-ben, a terrortámadások idején megrendült, amikor Franciaország jelentett be ideiglenes, szúrópróbaszerű határellenőrzést, amelyet Brüsszel nem gátolt meg, hanem hallgatólagosan elfogadta. Ezt követték később a németek, az osztrákok, a dánok, majd mostanra a 27 tagország többsége. A politikai elemző szerint a járvány lecsengését követően fog eldőlni, a tagállamok vagy Brüsszel erősödik-e meg a válság hatására. – A jelenlegi helyzetben a tagországok befolyásának növelését támogatja a lakosság, míg a járvány távozása utáni helyreállítás idején az uniós szövetség kerül jobb megvilágításba – vélte Kiszelly Zoltán. A járvány terjedése elleni lépések idején ugyanis az országok bezárkózását akarják az emberek, míg a későbbi gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő támogatásokért cserébe Brüsszel kérhet valamit a tagországoktól.

Schengeni külső határ Röszkénél. Új korszak hajnalán
Fotó: Kurucz Árpád

A vita régóta tart a gazdasági uniót politikai szövetséggé kibővíteni akarók és a gazdasági konföderációt szorgalmazók között, akik nem kívánnak a közös piacnál mélyebb integrációt a huszonhetek között. – Ez az Európai Unió jövőjéről szól. Emlékezzünk arra, mit mondott London a brexit előtt: vissza akarjuk szerezni a jogainkat! Ezt más országok is így érzik most – mondta a politikai elemző. Rámutatott, Magyarország élen járt ebben a kérdésben: a saját jogainak megvédésében, amelyet Nagy-Britannia és Hollandia is többé-kevésbé magáénak érzett, valamint a visegrádi országcsoport tagjai. – A spontán integráció idejének vége, várhatóan a visszafordulás szakasza következik – vélte Kiszelly Zoltán. Ez pedig nem csupán az unió helyzetére értendő, hanem a globalizáció folyamatára is, hiszen a szakértő szerint egyértelmű, hogy az északi országok a folyamat nyertesei, a déliek pedig annak vesztesei, a jelenlegi felállásban ez nem is lehet másként. Az északi országok így önmaguk védelmében, a rendszer fenntartása érdekében támogatják a délieket, mint például Németország Olaszországot. A politológus úgy látta, a kialakult helyzet mindenesetre évekre visszavetheti a föderalizációs terveket, az Európai Unió mélyebb integrációjának hívei visszakozni kényszerülnek. Ide sorolta Németországot, amely épp nyáron próbálta volna meg egy újabb rohammal előremozdítani a megrekedt integrációs folyamatot, de ez várha­tóan a járvány miatt elmarad.

Az Európai Unió alapját képző négy szabadságjog – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad mozgása – közül lehet Kiszelly Zoltán szerint olyan, amely nem tud teljesülni. Így például az emberek szabad mozgása már most korlátozott, és nem is biztos, hogy ez hosszú távon biztosítható lesz. Azt azonban a szakértő nem tartotta valószínűnek, hogy az árukereskedelmet korlátoznák a jövőben, éppen a gazdasági unió erősödése érdekében.