Erdoğan magához láncolná az EU-t

Továbbra is próbára teszi a görög hatóságokat a határnál felzsúfolódott migránsok tömege, közben pedig tisztulni látszik a kép, hogy a pénzen kívül mit vár Törökország az Európába tartó bevándorlók tömegének feltartóztatásáért cserébe. Az Európai Bizottság saját projekttel is igyekszik csillapítani a Görögországra nehezedő nyomást: mintegy 680 ezer forintnak megfelelő támogatást ajánlanak azoknak a migránsoknak, akik önként visszatérnek származási országukba.

Még az Európai Unió állam- és kormányfőinek március 26-ra tervezett csúcstalálkozója előtt szeretné Ankara új tartalommal megtölteni a 2016-os migrációs megállapodást, hogy az uniós vezetőknek lehetőségük legyen azt napirendre tűzni brüsszeli találkozójukon. Erről Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter beszélt az Anadolu állami hírügynökségnek adott interjújában, amelyben a diplomata hangsúlyozta: Törökország készen áll a konstruktív munkára a kérdésben, amely mielőbbi válaszokat követel a szíriai válság fejleményei és annak esetleges eszkalálódása miatt. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedden az EU vezetőivel tárgyalt a belga fővárosban, ahol világossá tette: Ankara addig nem enged, amíg Európa nem veszi ki saját részét a migrációs krízis kezeléséből. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyan nem adott egyértelmű választ az azt firtató újságírói kérdésre, hogy Brüsszel mennyit hajlandó fizetni azért cserébe, hogy Törökország továbbra is feltartóztassa az Európába tartó bevándorlókat, arra ugyanakkor utalt, hogy tárgyalásokat folytatnak.

Noha Erdoğan konkrét egyezség nélkül hagyta el Brüsszelt, abban sikerült megállapodnia az unió vezetőivel, hogy Josep Borrellre, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjére, illetve Çavuşoğlura hárítják annak feladatát, hogy megtárgyalják, milyen feltételek szerint tudna tovább működni a 2016-os migrációs alku. A migrációs nyomás enyhítésén fáradozó EU elvárásai egyértelműek a kérdésben. Az azonban mindeddig kevésbé volt világos, hogy Ankara – további anyagi támogatásokon túl – mit vár Törökország határainak újbóli lezárásáért cserébe. Egy a Politico című brüsszeli hírportálnak nyilatkozó magas rangú diplomata ugyanakkor arról számolt be: Ankara célja, hogy új lendületet kapjanak a Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolatok.

– Az EU korábbi vezetése alatt szinte teljesen megszakadtak az EU-török kapcsolatok, Charles Michel európai tanácsi elnök nemrégiben Törökországban tett látogatásai és Von der Leyen nyitottságot mutató hozzáállása ugyanakkor jó alapot teremt az irányvonal megfordításához, fogalmazott a neve elhallgatását kérő tisztviselő. Hozzáfűzte, Erdoğan brüsszeli útja is annak a jele, hogy mindkét fél hajlandó új szakaszt nyitni a párbeszédben.

A diplomata arról is beszélt, hogy a 2016-os alku újratárgyalásra Ankara számára nem csupán a pénzről szól, a török követelések ennél sokkal többrétűek. Utalt arra, hogy Ankara szívesen látna fellendülést az EU és Törökország gazdasági kapcsolataiban. De ami ennél is fontosabb, hogy a NATO második legnagyobb tagállamának számító Törökország azt akarja elérni, hogy az EU ismerje el: Ankara biztonsági aggályai legitimek Szíriával kapcsolatban.

– Európa határai nem Görögországnál, hanem Törökország déli határánál kezdődnek – fogalmazott a tisztviselő, aki szerint az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban tervezett biztonsági zóna kialakításában is számít Ankara az EU támogatására.

Közben a görög hatóságokat továbbra is próbára teszi a a határnál felzsúfolódott migránsok tömege. Szerda este bevándorlók egy csoportja benzinbombával és meggyújtott fáklyákkal dobálta meg a szolgálatot teljesítő határőröket, a helyszíni beszámolók szerint pedig a határkerítést is megpróbáltak lerombolni, hogy bejuthassanak az EU területére. Az uniós erőkkel közösen dolgozó határőrök könnygázzal reagáltak a támadásokra, és továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy védjék az EU külső határait. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor ér véget a patthelyzet. Miközben a görög hírportálok tudósításai szerint Ankara nyilvánvalóan semmit nem tesz azért, hogy zárva tartsa Törökország kapuit a migránsok tömege előtt, a török sajtó a görög hatóságokat démonizálja a migránsokkal szembeni kemény fellépés miatt. Erre maga a török elnök is rásegített. A minap úgy fogalmazott, semmi különbség a nácik tettei és a görög határőrök kegyetlen viselkedése között.

Közben az Európai Bizottság egy „különutas” módszerrel is kísérletet tesz az Athénra nehezedő nyomás enyhítésére. A tegnap a görög határokhoz látogató Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos bejelentette: az uniós testület kétezer euró (mintegy 680 ezer forint) különtámogatást ad azoknak a migránsoknak, akik hajlandók visszatérni a görög szigetekről a származási országukba. A testület várakozásai szerint legalább ötezren döntenek úgy, hogy élnek a lehetőséggel, és elhagyják a zsúfolt menekülttáborokat.

A gyors reagálás kikényszerítése érdekében az ajánlat csak egy hónapig érvényes.