Feltárulnak a világháborús titkok

Mennyit tudott XII. Piusz pápa a holokausztról? Eleget tett a megakadályozásáért? Volt köze a Szentszéknek a nácik és kollaboránsok külföldre meneküléséhez? Néhány éven belül választ kaphatunk ezekre az évtizedek óta megválaszolatlan kérdésekre, miután Ferenc pápa megnyitotta a Vatikán levéltárát.

Óriási irattömeg áll a kutatók rendelkezésére Fotó: MTI/EPA/Fabio Frustaci

Franz Stangl, a „Fehér Halál”, a sobibóri és treblinkai megsemmisítő táborok parancsnoka alig három évvel a II. világháború lezárása után megszökött linzi börtönéből. A közel egymillió ember meggyilkolásában szerepet játszó SS-tiszt útja Grazon, Meranón és Firenzén keresztül Rómába, majd a Vatikánba vezetett, ahol Alois Hudal püspök várt rá – idézte fel a háborús bűnös történetét a Deutsche Welle német közszolgálati csatorna. A nácikkal szimpatizáló egyházi vezető hamis dokumentumokkal látta el Stanglt, akinek ezek segítségével sikerült Szíriába jutnia. Miután családja kisvártatva csatlakozott hozzá, 1951-ben Brazíliá­ba emigrált, ahol nyugodtan élt egészen 1970-es kiadatásáig, amely után életfogytig tartó büntetésre ítélték. A Fehér Halál példája csak egy lehet a több ezer példa közül, mikor nácik és kollaboránsaik a katolikus egyház segítségével, nyitott „egérutakon” szöktek külföldre a felelősségre vonás elől. Adolf Eichmann, a holokauszt egyik főszervezője, Josef Mengele, az auschwitzi haláltábor véreskezű orvosa, Klaus Barbie, a „lyoni mészáros” és még sokan mások a gyanú szerint mind Olaszországon keresztül, részben egyházi segítséggel menekülhettek.

Óriási irattömeg áll a kutatók rendelkezésére
Fotó: MTI/EPA/Fabio Frustaci

Hamarosan az is kiderülhet, hogy általában a katolikus egyház, valamint az 1939 és 1958 között szolgáló XII. Piusz pápa (képünkön) pontosan milyen szerepet játszhatott a II. világháborúban, miután Ferenc pápa úgy határozott, hogy nyilvánossá teszi a szóban forgó időszakra vonatkozó vatikáni levéltári anyagot. – Az egyház nem fél a múlttól – szögezte le Ferenc, a kényes témára tekintettel felrúgva azt a hagyományt, hogy a pápa halála után 70 évig titkosítják az anyagokat. A munka így is évekig eltarthat: óriási irattömegről van szó, 300-400 ezer, darabonként akár ezeroldalas dokumentumot kellene átnézni. Az első fázisban az érdekes részeket igyekeznek kiszűrni. A vatikáni levéltár anyagához ugyan elvileg idővel bárki hozzáférhet majd, de egyszerre legfeljebb hatvanan kutathatnak. Először a római zsidó közösség képviselői, az amerikai Holokauszt Múzeum és az izraeli Jad Vasem képviselői nézhetnek bele a történelmi kincsesbányába.

A tanulmányok remélhetőleg idővel tisztázzák majd XII. Piusz szerepét is. A katolikus egyházfőt közvetlenül a II. világháború után ugyan a világ vezetői, köztük Golda Meir izraeli kormányfő is méltatta, később azonban egyre többen kérdezték: vajon mindent megtett-e a holokauszt megakadályozásáért? A lavinát Rolf Hochhuth 1963-ban megjelent A helytartó című műve indította el, melyben azt sugallta, a pápa német elfogultsága és antiszemitizmusa miatt nem emelte fel szavát a nácik ellen. Később egy brit történész, John Cornwell Hitler pápája című könyve festett sötét képet XII. Piuszról. A vádak olyannyira megtépázták az egyházfő hírnevét, hogy szentté avatási folyamata is elakadt. Más vatikáni források viszont arról számoltak be, az őt ért vádak megalapozatlanok, a nemzetiszocializmust már müncheni nunciusi időszakában is az egyik legfőbb eretnekségnek nevezte, másrészt Hitlernek volt olyan terve, hogy elrabolják és megöljék.