Hazahozzák a magyarokat

Szijjártó Péter tájékoztatójával párhuzamosan Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben összegezte az informális egyeztetést.

2020. 03. 23. 19:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A járványhelyzet nyomán első alkalommal tartottak hétfőn videókonferenciát az uniós tagállamok külügyminiszterei. A központi témát természetesen az unió előtt álló jelenlegi legégetőbb kihívás, a koronavírus gyors terjedése jelentette. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rendhagyó ülést követően Budapesten arról beszélt: hosszú távú védekezésre kell berendezkedni, a járvány minden tagország számára azonos kihívást jelent. A tárcavezető egyúttal tudatta, hogy csak vasárnap óta 726 külföldön rekedt magyar állampolgárt sikerült haza indítani. Ez tagállami intézkedésekkel, kétoldalú megállapodásokkal történt, „hiába számítottunk” uniós koordinációra – állapította meg a miniszter. Egy további tárgyalási következtetésként említette, hogy az EU-államok határain történő, beutazást korlátozó intézkedések egytől egyig legitimnek tekinthetők.

Szijjártó Péter tájékoztatójával párhuzamosan Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben összegezte az informális egyeztetést. A 73 éves diplomata – aki koránál fogva az Európai Bizottság koronavírus által leginkább veszélyeztetett tagja – szintén az európai utazóknak az elsősorban a blokkon kívülről történő hazautaztatásának szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, a számok folyamatosan változnak, de több százezerre tehető a szóban forgó EU-s állampolgárok száma. – Latin-Amerikával és Dél-Kelet-Ázsiával is folyamatosan tárgyalunk ezzel összefüggésben – fogalmazott az uniós külügyér, azt hangoztatva: elsősorban a tagállami konzuli szervek szervezhetik meg a polgáraik utaztatását, az EU pedig mindent megtesz, hogy sikeresen koordinálja az intézkedéseket. Borrell brüsszeli sajtónak adott tájékoztatójának egy másik sarkalatos üzenete az volt: az EU kikéri magának, hogy ebben a rendkívüli helyzetben tétlenséggel vádolják. – Ideje, hogy hangosabbak legyünk azzal kapcsolatban, hogy mennyit is segítünk – mondta, kitérve arra is, hogy amikor a koronavírus elsősorban Kínát veszélyeztette, a közösség mindent megtett az ország megsegítéséért. – Most pedig Kína segít rajtunk – említette Borrell. Egy további kritikaként megfogalmazta: mivel már Európa tekinthető a járvány globális gócpontjának, nem szabad, hogy az európaiakat diszkrimináció érje, mondván: minden európai a vírus terjesztője is egyben. – Nem kérünk az ilyesmiből, sem az álhírek terjesztésből – fogalmazott, majd egy online feltett kérdésre, miszerint nevezze meg, hogy melyik állam próbálja besározni az európaiakat, azt mondta: nem konkrét kormányokról, hanem mindennapos emberi viselkedésről beszél.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.