Irán stabilitást remél a Közel-Keleten

Irán készen áll az Európával való együttműködésre és a földgáz Európába való exportjára – jelentette ki a Magyar Nemzetnek írásban adott exkluzív interjújában Abbász Muszavi. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai szankciók ugyan megnehezítik az iráni gazdaság helyzetét, törekvéseik eredményei már az idén megmutatkozhatnak.

„A szankciók ellentétesek az egészséghez való alapvető emberi joggal” Fotó: ATTA KENARE Forrás: Europress/AFP

– A koronavírus terjed. Mint várható volt, a pszichológiai hatása nagyobb, mint a fizikai. Irán hogyan gátolhatja meg a vírus terjedését?

– Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kijelentette, hogy Irán egészségügyi rendszere erős és jól teljesít, nemcsak regionális, hanem világszínvonalon is. A koronavírus mostanra a világ ötven országában elterjedt. Az Iráni Iszlám Köztársaság felállított egy koronavírus-válságközpontot, ahonnan a kidolgozott protokollok alapján irányítják a járvány elleni harcot. Az elmúlt két hétben a központ döntései alapján megelőző korlátozásokat és intézkedéseket léptettek életbe. Az iráni egészségügyi minisztérium a WHO-val való egyeztetés szerint és a világon mindenhol elfogadott nemzetközi szabályzat alapján hozza meg a döntéseit. A nemzetközi szabványok célja az átláthatóság és a maximális nemzetközi együttműködés az olyan járványos betegségek elleni harcban, mint a koronavírus. A koronavírus kevésbé veszélyes, mint a H1N1 influenzavírus. A politikai nyomás és a tisztességtelen amerikai szankciók – az állításokkal ellentétben – még mindig tartalmazzák és korlátozzák az egészségügyi termékek, gyógyszerek behozatalát Iránba. A szankciók ellentétesek az egészséghez való alapvető emberi joggal és veszélyeztetik több millió iráni életét, valamint a közel-keleti és a régión túl élő emberek életét is. A jelenlegi helyzetben a vírus gyors terjedése miatt világszerte nemzetközi együttműködés és egyeztetés szükséges.

– Úgy látszik, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatok holtpontra jutottak, és nincs elmozdulás. Irán megnyitása a világpiacok felé, amelyek az Egyesült Államok ellenőrzése alatt állnak, rövid ideig tartott. Elképzelhető-e, hogy Irán vissza tud térni a nemzetközi piacokra?

– Sajnos Amerika rosszhisze­műen kilépett az iráni nukleáris programmal kapcsolatos nemzetközi cselekvési tervből (JCPA), és az európai országok az ígéretük ellenére a JCPA alapján még mindig nem tettek sokat a kötelezettségeik teljesítése érdekében az amerikai szankciók miatt. Az Iráni Iszlám Köztársaság mindig a belső képességeire támaszkodik, és az amerikai nyomás, valamint a szankciók ellenére a nem olajipari iráni termékek exportja jelentősen növekedett. Az ameri­kaiak állításaik ellenére megnehezítették a gyógyszerek és az élelmiszerek eladását Iránnak – ez egyfajta emberiesség elleni bűncselekmény. Az Iráni Iszlám Köztársaság belső erőforrásaira támaszkodva megpróbálja hatástalanítani vagy kevésbe hatékonnyá tenni a szankciókat, és ez irányban néhány sikert is elért, amelyeknek a hatásai 2020-ban meg is mutatkozhatnak.

– Mennyire lehet manőverezni a diplomáciában? Néhány európai és közel-keleti vezető elment Iránba, de Irán alapjában véve nem ért el nagy sikereket. Elképzelhető egy másfajta, nagyobb dinamizmus Irán és Magyarország kapcsolatában?

– A JCPA a diplomácia és a tárgyalások eredménye. Irán soha nem hagyta el a tárgyalóasztalt, ellentétben az amerikaiak 2018. májusi törvénytelen kilépésével a JCPA-ből. Ez a lépés az elért megállapodások figyelmen kívül hagyásával megálljt parancsolt a diplomáciai megoldásnak, bonyolult helyzet elé állítva a térséget. A jelenlegi holtpont Washington törvénytelen lépéséből és a megállapodás megsértéséből származik. Irán kiáll a többpólusú világ és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, mindig előnyben részesítve az együttműködést a konfrontációval szemben. A jelenlegi helyzet megoldása Irán szerint a fenntartható, időtálló megoldáskeresésben és a nemzetközi jog tiszteletben tartásában rejlik. A diplomácia szabályainak és a nemzetközi jog alapelveinek a betartása a viták megoldásának útja. Ezek nélkül a diplomácia nem vezet eredményre, az csak akkor lehet sikeres, ha minden résztvevő betartja a diplomáciai alapelveket és szabályokat. Amerikának lehetősége van lépéseket tenni az út módosításával és a hibák elismerésével a kompenzálás felé. Irán és Magyarország kapcsolata mindig is kielégítő szintet mutatott. Orbán Viktor miniszterelnök úr teheráni útja – az első európai politikai vezetőként – azt bizonyítja, hogy közös politikai, gazdasági és kulturális érdekek kötik össze a két országot. Sajnos a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolat egy harmadik ország nyomása alatt szenved. Remélhetőleg – a közös érdekeket figyelembe véve – túl tudunk majd lépni a jelenlegi helyzeten, és a jövőbe tekintve fenntartjuk majd kétoldalú kapcsolataink stabilitását.

– Az Egyesült Államok kivonul a közel-keleti háborús övezetekből. Ön optimista a térség jövőbeli helyzetével kapcsolatban? Fenntarthatók-e az Oroszországgal való jó kapcsolatok?

– Amerika kivonulása után a térség biztonságosabbá és helyzetét tekintve jobbá válik. Mi jó néhányszor kijelentettük, hogy a térség biztonsága könnyen szavatolható a külföldi erők nélkül és a regionális országok erőinek jelenlétével. Az Iráni Iszlám Köztársaság a regionális párbeszéd fórumain és a Hormuzi-béketervben ajánlatokat is tett a térség országainak. A Hormuzi-béketerv programja országunk legújabb kezdeményezése, amelyet a Perzsa-öböl térségének, a régió déli országainak és Iraknak is szánt. A terv hangsúlyozza a közös biztonságot, a közös elvek betartásának alapján a felek közötti erőszak és az azzal való fenyegetés tilalmát, a válságok békés megoldásának szükségességét, az egyes országok szuverenitásának tiszteletben tartását, valamint a nemzetek önrendelkezési jogának biztosítását Irán és a szomszédos országok között. A kétoldalú kapcsolatok tekintetében el kell mondanunk, hogy az Iráni Iszlám Köztársasággal szembeni amerikai és nyugati szankciók, a nyomásgyakorlás és a gazdasági terrorizmus ellenére Oroszország minden lehetséges mértékben kitartott Irán mellett. Irán soha nem felejtheti el a nehéz­ségekben mellette kitartó barátait. Az elmúlt két évszázad hullámvölgyei ellenére az iszlám forradalom győzelme után és az utóbbi években különlegesen jó kapcsolatok alakultak ki a két ország között. Bár ezeknek a kapcsolatoknak mindig vannak ellenségei és időnként meg is szakadnak, de két szomszédos országként és regionális erőként hosszú távon kitartunk egymás mellett. Az utóbbi években a két ország vezetői úgy döntöttek, hogy különös figyelemmel kísérik a történelmi kapcsolatokat csakúgy, mint a kétoldalú, a térségben meglévő és a nemzetközi együttműködéseket. Irán és Oroszország együttműködik és egyeztet a nemzetközi fórumokon, például a szíriai helyzet esetében is.

„A szankciók ellentétesek az egészséghez való alapvető emberi joggal”
Fotó: Europress/AFP

– Mi okozta az ukrán repülőgép lezuhanását? Meg tudják-e oldani a problémát és biztosítani tudják-e, hogy a jövőben ilyen vagy hasonló eset ne történjen meg?

– A baleset hírére az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztériuma a kezdetektől fogva közvetlen kapcsolatba lépett az ukrán oldallal, egyeztettek, és az együttműködés keretében lépéseket tettek. Negyvenfős speciális delegáció érkezett Iránba, amely a baleset első óráiban belépett az országba, hogy közvetlenül a területen végezzen felmérést. Mind az iráni, mind az ukrán köztársasági elnök és a külügyminiszterek többször beszéltek és konzultáltak telefonon, ami megkönnyítette az együttműködést és pozitív hatással volt az ukrán repülőgép balesetével kapcsolatos intézkedésekre. Az Iráni Iszlám Köztársaság egyesített vezérkarának álláspontja szerint az ukrán repülőgép balesetét emberi hiba okozta. Irán minden erőfeszítést megtesz, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló helyzetek.

– Hogyan írná le az iráni politikai helyzetet a parlamenti választások után, különösen arra való tekintettel, hogy a vártnál lényegesen alacsonyabb volt a részvétel a választáson?

– A választásokon az emberek hallatják a hangjukat, és a forradalom után Iránban nagyjából évente tartanak valamilyen választást, ami páratlan tapasztalattal szolgál az iráni demokrácia számára. Az önrendelkezési jog az irániak lényeges joga. Négy évtizede a választásokból fakad országunk függetlensége, ereje és biztonsága. Az iráni nép támogatja a saját forradalmát és rendszerét, az emberek a választásokon való részvétellel az önrendelkezési jogukat gyakorolják. A részvételi adatokat rendszerint egyéb tényezők is befolyásolták, és ezek a forradalom győzelme óta mindig is változóan alakultak. Az emberek eldönthetik, hogy részt vesznek-e a választásokon, ami egyértelműen mutatja az iráni demokrácia meglétét.

– Irán a kőolaját és földgázát a térségen belül, illetve kelet-ázsiai országoknak adja el. Van lehetőség arra, hogy Irán az Európa kontinentális gázszolgáltatását is biztosítsa a török csővezetéken keresztül?

– Irán az egyik legnagyobb földgáztermelő a világon, és az utóbbi években hangsúlyt helyez a gázpiacon való részesedésének növelésére. Arra törekszik, hogy az elsők között legyen a cseppfolyósított földgázt exportálók között. Készen áll az Európával való együttműködésre és a földgáz Európába való exportálására. Sajnos az Egyesült Államok a szankciók bevezetésével és marketingjének aktivizálásával abba az irányba indult el, hogy a saját földgázát juttatja piacra, akadályozza az iráni termelést és az iráni energiaforrások ­piacra jutását. Az amerikai földgázt magasabb áron adják el az európaiaknak, mint amennyibe az iráni földgáz kerülne. Amerika energiaexport-monopó­liumot akar Európában. Pedig Európának joga van hozzá, hogy diverzifikálja az energiaforrásait.

– Elképzelhető-e, hogy a Kaszpi-tengeri határozatok eredményei befolyásolhatják a nemzetközi kapcsolatokat és az energiapolitikát?

– A Kaszpi-tenger környezetvédelmi szempontból nagyon sebezhető. Szerepe és pozíciója nagyon fontos a térségi együttműködésekben, s ezek hatása szerteágazó. A Kaszpi-tenger jogi helyzetéről szóló egyezmény szerint bármely intézkedés és döntés a tenger kérdésében az öt tengerparti állam konszenzusos döntése alapján születhet. Az energiapolitikában minden lépést a környezetvédelmi szempontok és szabványok betartásával, minden tengerparti ország érdekeit figyelembe véve kell megtenni, a döntéseket pedig minden tengerparti országnak be kell tartania a vonatkozó dokumentumok alapján. Az együttműködés jelenleg nagyon jó, az öt tengerparti ország között rendszeres az egyeztetés.