„Telefonon rendelek, el tudja képzelni?”

Milánóban ellenőrzés alatt tartják az egészségügyi helyzetet Luca Vignati szerint. A 31 éves olasz háziorvos – akit telefonon értünk el – a Magyar Nemzetnek arról beszélt: nincs már meghatározott munkaideje, bármikor bevethető. A gyökeres változást neki azt jelenti, hogy telefonon kénytelen kapcsolatot tartani a páciensekkel. – Három jól megfogalmazott kérdésből már szinte tudni lehet, koronavírusos-e a beteg – mondja a doktor.

– Nagyon bonyolult a helyzet, nem is tudom, hogyan öntsem szavakba – kezdi komoran Luca Vignati milánói háziorvos (képünkön), akit telefonon, a mindössze tízperces szünetében értünk utol. A 31 éves doktor bármikor bevethető, a járványhelyzet miatt mindig készenlétben kell állnia. – Mondanám, hogy reggel nyolctól este nyolcig dolgozom, de ez sem lenne igaz. Minden nap órákat töltök telefonálással, mert közvetlenül nem érintkezhetem a legtöbb betegemmel. El tudja ezt képzelni? – kérdi hitetlenkedve. A távorvoslásról Vignati elmondja: három kérdés után megközelítőleg már tudja, hogy betege koronavírusos lehet-e. – Nagy vonalakban igaz, hogy amennyiben a láz és a légszomj egyszerre jelentkezik, akkor az Covid–19. Ilyenkor az új protokoll szerint rögtön mentőt hívok – magyarázza, hozzátéve: a koronavírus megjelenésekor a legnagyobb nehézséget a ma is tartó influenzaidőszak okozta, mert nehezen lehetett megkülönböztetni a betegségek tüneteit. – Ha a fejfájás, illetve torokgyulladás láz nélkül jelentkezik, akkor a beteget arra kérjük, semmi esetre se hagyja el az otthonát – mondja. A háziorvosnak jelenleg kevesebb mint egy tucat koronavírusos betege van, de mint mondja, sokkal több az úgynevezett kontaktember, akikkel a fertőzöttek kapcsolatba léptek. – Az ő állapotukat is folyamatosan figyelnünk kell, megint csak telefonon – így Luca Vignati, aki kitér arra is, nem engedhetik meg, hogy orvosokat veszítsenek, márpedig ha egy egészségügyi szakember betegnek érzi magát, minimálisan sem érintkezhet a páciensekkel. – Olaszországban nincs olyan, hogy az idősebb orvosokat mentesítik. Amennyiben egészségesek, nekik is segíteniük kell a diagnosztizálásban és a gyógyításban – mondja.

A sajtóban számos cikk lát napvilágot az írások szerint háborús olaszországi állapotokról. Luca Vignati erre a felvetésre elmondja: valóban hatalmas a nyomás az egészségügyi rendszeren, mégis úgy látja, Milánóban ellenőrzés alatt tudják tartani a helyzetet. – Alig vannak emberek az utcákon. Mostanra mindenki megértette, mennyire fontos a vírus feltartóztatása – állítja az orvos, ám hangoztatva: Dél-Olaszországban már nem ez a helyzet, ott a polgárok nem feltétlenül tartják be a kijárási tilalmat. Az európai szalagcímek azt is taglalják, mennyire szolidárisak egymással a tagállamok. Az olaszok küzdenek leginkább a védőfelszerelések hiá­nyával, de hol van ilyenkor az EU?

– vetik fel a kérdést. Amikor erről faggatom a milánói orvost, elbizonytalanodik. – Azt gondolom, minden országnak megvan most a maga baja. Hogy segíteniük kellene-e Olaszországnak? Hát persze! Ezt az európaiak most azzal tehetik meg a legjobban, ha otthon maradnak – mondja indulatosan Vignati, leszögezve: ő maga is védőfelszerelésre szorul, még sincs más kérése az európaiakhoz, mint hogy ne utazzanak. A felszerelések hiányáról az orvos megemlíti: a laikusok talán bele sem gondolnak, hogy nem tömegesen rendelhető, általános eszközökről van szó. – Nem tudok az internetről felszerelést rendelni magamnak. Ezt korábban a szaküzletek, az állam, a kórházak biztosították, de most elapadtak ezek a források. Egymástól, innen-onnan próbálunk eszközt szerezni – panaszolja Vignati.