Az egész nemzet Kurzék mellett van

Nemcsak most, a válság idején, de máskor is azzal szembesülünk, hogy az EU-nak nincsenek olyan széles jogkörei, mint a tagállamoknak. Erre minden probléma, kihívás és válság esetén ráébredünk, de mindig a közös megoldásra kell törekednünk – mondta lapunknak Werner Fasslabend. Ausztria egykori védelmi miniszterével, az Osztrák Néppárt politikusával az új koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság elleni intézkedésekről és azok hatásairól beszélgettünk.

2020. 04. 20. 5:55
KURZ, Sebastian
Példát mutat a kancellár Fotó: MTI/AP/APA Pool/Roland Schlager
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ausztriának sikerült alacsonyan tartania az új koronavírus által megfertőzöttek számát, alacsony a halálozási arány és napok óta egyre kevesebb a napi új esetek száma. Miért ilyen hatékony a válságkezelési stratégiájuk?

– Más országok kormányaihoz képest a mi kormányunkban korábban tudatosult, hogy milyen veszéllyel állunk szemben, s korán bevezettük a korlátozó intézkedéseket. Legalább egy héttel megelőztük például Németországot. Ez mindenképpen az előnyünkre vált. Már a legelejétől kezdve világos cselekvési terve volt a kormánynak, amelyet az egész nemzet hajlandó volt követni. A parlamenti ellenzék is támogatásáról biztosította a kabinetet, a társadalom pedig pozitívan viszonyult az intézkedésekhez, így könnyű volt végrehajtani azokat.

– Most már a korlátozások lazításáról van szó, bizonyos üzleteket újranyitottak Ausztriában. Nem túl korán?

– Ez egy örök dilemma, hiszen minél tovább tart a rendkívüli helyzet, annál jobban szenved a gazdaság. Meg kell találnunk az egyensúlyt: úgy kell újraindítani a gazdaságot, hogy közben az egészségügyi helyzet se romoljon. A korlátozásokat nem lehet örökké fenntartani. Lassan vissza kell térni a normális kerékvágásba, hogy a gazdasági problémákat is kezelni tudjuk. Már a négy hete tartó korlátozások hatására is hétszázalékos gazdasági visszaesést jósolnak az elemzők Ausztria esetében. Ez óriási terhet ró a költségvetésre.

– A gazdasági válság máshogy sújtja majd Európát, mint a világ többi részét?

– Úgy tűnik, leginkább a kelet-ázsiai nemzetek vészelik át könnyebben a válságot, mert az elmúlt évtizedekben rengeteg tapasztalatot szereztek, fel voltak készülve a járványra. Európa és Amerika számára ez egy teljesen új jelenség, száz éve nem volt hasonló. Mindenkit meglepett, nem gondoltuk, hogy Euró­pára is ilyen kegyetlenül lesújt majd. Meg kell találnunk a megfelelő eszközöket a vírus elleni harcra. Úgy tűnik, a brit és az amerikai módszer nem hatékony, de minden ország más helyzetben van. Nincs egyetlen jó megoldás, amit mindenki alkalmazhat.

Werner Fasslabend

– Hatékonyan reagált az Európai Unió a válságra?

– Az EU volt az első szervezet, amely figyelmeztetett a vírusra, de senki sem vette komolyan. A tagországok aztán önállóan cselekedtek. Először Olaszországban, majd Spanyolországban és Franciaországban vált igazán súlyos problémává a járvány, majd más országok nemzeti szintű cselekvési terveket dolgoztak ki, saját védelmükkel voltak elfoglalva. A határellenőrzések és -lezárások segítettek abban, hogy a vírus terjedését féken tartsák. A bezártságnak azonban idővel, a gazdaságok fellendítése érdekében, véget kell vetni, hiszen kölcsönösen függünk egymástól. Az EU igyekszik összehangolni a tagországi intézkedéseket. Úgy gondolom, segíteni fog tudni abban is, hogy Európa kikecmeregjen a válságból.

– Mit gondol azokról a bírálatokról, hogy a jelenlegi helyzetben a tagállamok nem elég szolidárisak egymással?

– Az elején volt rá példa, hogy egyes kormányok megtiltották bizonyos orvosi felszerelések kivitelét. Ez az állapot azonban rövid ideig tartott. Felmerült természetesen a pénzügyi segítség kérdése is, például az, hogy bocsássunk-e ki közös európai kötvényeket. Ez egy olyan alapvető dilemma, amely túlmutat a válság kezelésén. Miközben ugyanis közös piacunk van, s a legtöbb uniós állam tagja a közös valutaövezetnek is, a tagországok saját fiskális politikát folytatnak. A válságtól függetlenül mindig is problémát fog jelenteni a közös pénzügyi politika végrehajtása.

– A válság hatására meg fog változni az EU, illetve a tagállamok közötti együttműködés?

– Nem hiszem, hogy lesznek alapvető változások. Nemcsak most, a válság idején, de máskor is azzal szembesülünk, hogy az EU-nak nincsenek olyan széles jogkörei, mint a tagállamoknak. Erre minden probléma, kihívás és válság esetén ráébredünk, de mindig a közös megoldásra kell törekednünk. Nincs általánosan használható recept. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az Euró­pai Bizottság mindig bürokratikus szerv lesz, mert elsősorban a tagállamok érdekeit próbálja összehangolni. Mindig időbe fog telni a problémák kezelése, a legnagyobb kihívás ezért az, hogy gyorsabban és határozottabban cselekedjünk. Ez azonban nem elsősorban a bizottságon, hanem a tagállamokon fog múlni, hogy mennyire hajlandók összehangolni a tevékenységüket.

– Biztonságpolitikai szempontból fenyegeti veszély Európát ebben a törékeny állapotában?

– Szokványos veszélyek nem, mert mindenki ugyanazzal a nem szokványos veszéllyel van elfoglalva. Korlátozásokat vezetett be Oroszország és az Egyesült Államok is. Most nem a katonai kalandok idejét éljük. Ugyanakkor az instabilitás és a gyengeség jeleit látva egyesek kihasználhatják a rendkívüli helyzetet, erre hívta fel a figyelmet nemrég Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Ez annyit jelent, hogy nem árt óvatosnak lenni.

Példát mutat a kancellár
Fotó: MTI/AP/APA Pool/Roland Schlager

– Sebastian Kurz kancellár a Zöldeket választotta koalíciós partnerének a szeptemberi osztrák választások után. A Zöldek nem a természetes szövetségesei a jobboldali Osztrák Néppártnak, az ÖVP-nek. Sikeres lehet hosszú távon ez a koalíció?

– A kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy egy olyan együttműködésről van szó, amelyik bármelyik pillanatban véget érhet, hiszen tízből kilenc kérdésben eltérők az álláspontok. Mégis amiatt volt kedvező az ÖVP számára ez a szövetség, mert meggyengültek korábbi koalíciós partnerei, a szociáldemokraták és a Szabadságpárt, másrészt a Zöldek tisztában vannak azzal: nem lesz még egy ilyen nagyszerű lehetőségük a kormányzásra. A koalíciónak jól jött a válság abból a szempontból, hogy rögtön azzal kezdődött a közös munka. A járvány közös felelősségvállalásra, gondolkodásra és együttműködésre késztette őket. Megtanultak tanácskozni egymással, közös megoldásokat találni, együtt cselekedni. Éppen emiatt valószínűnek tartom, hogy a kormánykoalíció kitölti ötéves mandátumát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.