– Ausztriának sikerült alacsonyan tartania az új koronavírus által megfertőzöttek számát, alacsony a halálozási arány és napok óta egyre kevesebb a napi új esetek száma. Miért ilyen hatékony a válságkezelési stratégiájuk?
– Más országok kormányaihoz képest a mi kormányunkban korábban tudatosult, hogy milyen veszéllyel állunk szemben, s korán bevezettük a korlátozó intézkedéseket. Legalább egy héttel megelőztük például Németországot. Ez mindenképpen az előnyünkre vált. Már a legelejétől kezdve világos cselekvési terve volt a kormánynak, amelyet az egész nemzet hajlandó volt követni. A parlamenti ellenzék is támogatásáról biztosította a kabinetet, a társadalom pedig pozitívan viszonyult az intézkedésekhez, így könnyű volt végrehajtani azokat.
– Most már a korlátozások lazításáról van szó, bizonyos üzleteket újranyitottak Ausztriában. Nem túl korán?
– Ez egy örök dilemma, hiszen minél tovább tart a rendkívüli helyzet, annál jobban szenved a gazdaság. Meg kell találnunk az egyensúlyt: úgy kell újraindítani a gazdaságot, hogy közben az egészségügyi helyzet se romoljon. A korlátozásokat nem lehet örökké fenntartani. Lassan vissza kell térni a normális kerékvágásba, hogy a gazdasági problémákat is kezelni tudjuk. Már a négy hete tartó korlátozások hatására is hétszázalékos gazdasági visszaesést jósolnak az elemzők Ausztria esetében. Ez óriási terhet ró a költségvetésre.
– A gazdasági válság máshogy sújtja majd Európát, mint a világ többi részét?
– Úgy tűnik, leginkább a kelet-ázsiai nemzetek vészelik át könnyebben a válságot, mert az elmúlt évtizedekben rengeteg tapasztalatot szereztek, fel voltak készülve a járványra. Európa és Amerika számára ez egy teljesen új jelenség, száz éve nem volt hasonló. Mindenkit meglepett, nem gondoltuk, hogy Európára is ilyen kegyetlenül lesújt majd. Meg kell találnunk a megfelelő eszközöket a vírus elleni harcra. Úgy tűnik, a brit és az amerikai módszer nem hatékony, de minden ország más helyzetben van. Nincs egyetlen jó megoldás, amit mindenki alkalmazhat.