
– Hatékonyan reagált az Európai Unió a válságra?
– Az EU volt az első szervezet, amely figyelmeztetett a vírusra, de senki sem vette komolyan. A tagországok aztán önállóan cselekedtek. Először Olaszországban, majd Spanyolországban és Franciaországban vált igazán súlyos problémává a járvány, majd más országok nemzeti szintű cselekvési terveket dolgoztak ki, saját védelmükkel voltak elfoglalva. A határellenőrzések és -lezárások segítettek abban, hogy a vírus terjedését féken tartsák. A bezártságnak azonban idővel, a gazdaságok fellendítése érdekében, véget kell vetni, hiszen kölcsönösen függünk egymástól. Az EU igyekszik összehangolni a tagországi intézkedéseket. Úgy gondolom, segíteni fog tudni abban is, hogy Európa kikecmeregjen a válságból.
– Mit gondol azokról a bírálatokról, hogy a jelenlegi helyzetben a tagállamok nem elég szolidárisak egymással?
– Az elején volt rá példa, hogy egyes kormányok megtiltották bizonyos orvosi felszerelések kivitelét. Ez az állapot azonban rövid ideig tartott. Felmerült természetesen a pénzügyi segítség kérdése is, például az, hogy bocsássunk-e ki közös európai kötvényeket. Ez egy olyan alapvető dilemma, amely túlmutat a válság kezelésén. Miközben ugyanis közös piacunk van, s a legtöbb uniós állam tagja a közös valutaövezetnek is, a tagországok saját fiskális politikát folytatnak. A válságtól függetlenül mindig is problémát fog jelenteni a közös pénzügyi politika végrehajtása.
– A válság hatására meg fog változni az EU, illetve a tagállamok közötti együttműködés?
– Nem hiszem, hogy lesznek alapvető változások. Nemcsak most, a válság idején, de máskor is azzal szembesülünk, hogy az EU-nak nincsenek olyan széles jogkörei, mint a tagállamoknak. Erre minden probléma, kihívás és válság esetén ráébredünk, de mindig a közös megoldásra kell törekednünk. Nincs általánosan használható recept. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az Európai Bizottság mindig bürokratikus szerv lesz, mert elsősorban a tagállamok érdekeit próbálja összehangolni. Mindig időbe fog telni a problémák kezelése, a legnagyobb kihívás ezért az, hogy gyorsabban és határozottabban cselekedjünk. Ez azonban nem elsősorban a bizottságon, hanem a tagállamokon fog múlni, hogy mennyire hajlandók összehangolni a tevékenységüket.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!