A 2009-ben útnak indított Kepler űrteleszkóp a 2018-as nyugdíjazásáig nagyjából félmillió csillagot vizsgált, több ezer exobolygó fizikai jellemzőit határozta meg. Az eszköz indításakor az ilyen égitestek száma körülbelül négyszáz volt, 2018-ra ez közel négyezerre nőtt. Azóta is szinte naponta érkeznek hírek távoli csillagok körül keringő bolygókról, Föld-szerű képződmény is szép számmal akad közöttük. Akkor miért érdekes és izgalmas ez a felfedezés? Azért, mert ez az eredmény rávilágít arra, hogy nem feltétlenül kell hinnünk a számítógépeknek.
Az űrteleszkóp a csillagok fényességváltozásait figyelte, amit általában az előttük elhaladó bolygóik okoznak. A fényességcsökkenést azonban sokszor más természetes jelenség – például a csillag fényességének ingadozása – idézi elő, ezért olyankor is jelez a rendszer, amikor valójában nincs bolygó a csillag körül. A Robovetter algoritmus szűrte ki a csalóka jeleket, és látta el ezeket „hamis pozitív” címkével. Mivel rengeteg furcsa jel volt az adatokban, létrehozták a Kepler hamis pozitív munkacsoportot. Ez a csapat nézte át az összes hamis pozitív találatot, s kiderítette, hogy a számítógépes algoritmussal végzett elemzés alapján korábban ebbe a kategóriába sorolt Kepler–1649c jelű égitest nagyon is valódi kőzetbolygó. Külön érdekesség, hogy e bolygó vidékét 2009-2013 között vizsgálta az űrteleszkóp.
Ez a Földnél csupán 1,06-szor nagyobb égitest a csillagához meglehetősen közel kering, az onnan származó energia nagyjából a háromnegyede a Napból a Földre sugárzott fénymennyiségnek. Ebből a szakemberek arra következtettek, hogy a hőmérséklete hasonló lehet a Földéhez. Azonban ez az exobolygó egy vörös törpe körül kering, márpedig – olvasható a NASA honlapján – a vörös törpecsillag olyan hatalmas energiakitöréseket (flereket) produkálhat, amelyektől a bolygó környezete ellenségessé válhat az élet számára. A Kepler–1649c bolygóval kapcsolatban sok a tisztáznivaló. Nem tudjuk, hogy van-e légköre, ami alapvetően befolyásolná a bolygó hőmérsékletét. Mivel távoli égitestről van szó, a méretére vonatkozó jelenlegi számításokban jelentős a hibahatár. Az asztrobiológusoknak sokkal több információra van szükségük annak eldöntéséhez, hogy bolygó alkalmas-e az általunk ismert életre vagy sem. Az előzetes adatok alapján a Kepler–1649c különösen izgalmas a lakható világokat kereső kutatóknak. – Ez a felfedezés erősíti azt a reményt, hogy valahol a távoli csillagok környezetében létezik egy második Föld, ami csak arra vár, hogy megtaláljuk! – tette hozzá a hírhez Thomas Zurbuchen, a NASA társigazgatója.