Etnikai feszültségek törtek felszínre

A kijárási korlátozások enyhítésével az idegengyűlölet is fokozódhat majd.

HEALTH-CORONAVIRUS/USA-DETROIT Fotó: Reuters

A kijárási korlátozások enyhítésével az idegengyűlölet is fokozódik majd. Erre figyelmeztet az Egyesült Államokban végzett, kedden megjelent közvélemény-kutatás, amely állítja: a megkérdezettek harminc százaléka tapasztalta azt, hogy a koronavírus-járvány miatt az amerikaiak az ázsiai embereket hibáztatják. Az ázsiai etnikumú válaszadóknak pedig a hatvan százaléka találkozott a jelenséggel. Az Ipsos-felmérésre reagált egy idegengyűlölet megfékezésével foglalkozó, amerikai civil szervezet is, amely közölte: az elmúlt egy hónapban 1500 esetben keresték fel őket olyan ázsiaiak, akiket valamilyen támadás ért a koronavírus-járvány miatt.

Fotó: Reuters

– Mindez történik úgy, hogy az amerikaiak 95 százaléka nem mozdul ki otthonról – nyilatkozta a felmérésben részt vevő Center for Public Integrity oknyomozó portálnak Cynthia Choi jogvédő. A kínai kisebbség érdekvédelmét ellátó szervezet, a CAA vezetője szerint több, súlyos esetre is sor került. Március közepén, Texas államban egy férfi késsel támadt egy ázsiai etnikumú, kétgyerekes családra, New Yorkban pedig egy csoport kis híján meglincselt egy nőt, az áldozat fejét egy esernyővel törték be. – Attól tartunk, hogy az indulatok elszabadulnak majd a társas érintkezés korlátozásának feloldásával. A legrosszabbra készülünk – tette hozzá Choi.

A washingtoni Center for Public Integrity cikke szerint a jelenség hátterében a novemberben esedékes amerikai elnökválasztást megelőző kampány áll. Mint írják, különösen a republikánus kommunikációban kap nagy hangsúlyt a Kína-ellenes retorika, Donald Trump amerikai elnök például következetesen Kína-vírusnak nevezi a betegséget. A Politico cikkére hivatkozva arra is felhívják a figyelmet, hogy egy központi útmutatás szerint az elnök járványügyi intézkedéseit célzó újságírói kérdésekre válaszul egységesen Kína felelősségét kell hangsúlyozniuk. – Világosan látszik, hogy az olyan kulcsszavak, mint a „Kína-vírus” az ázsiai-amerikai emberek életét veszélyezteti – nyilatkozta a cikkben Russell Jeung, a San Fransisco Egyetem tanszékvezetője, hozzátéve, hogy az amerikaiakra egyébként is jellemző az ázsiai etnikumúak iránti ellenszenv, ami a jelenlegi közhangulatban a felszínre törhet.

A koronavírus-járvány nem csak az Egyesült Államokban okozott feszültséget. Kínában afrikaiakat, európaiakat ért negatív diszkrimináció, miután számos esetben külföldiek hordták vissza a betegséget az ázsiai országba. A médiában elterjedt idegenellenes retorika pedig felkeltette az indulatokat: az afrikaiak által sűrűn lakott déli tartományban, Kantonban például tucatjával kerültek utcára családok etnikai hovatartozásuk miatt. Kiéleződött a feszültség Hongkong és a szárazföldi Kína között is. A különleges közigazgatási területként előjogokat élvező városban több mint száz helyi étterem tagadta meg a belépést kínai vendégek számára.

Újranyitás

Május 22-én nyitják meg Kínában az eredetileg március elejére tervezett, a koronavírus-járványra tekintettel azonban elhalasztott éves parlamenti ülésszakot – jelentette tegnap a Hszinhua. A kínai állami hírügynökség arról számolt be, hogy a döntéshozók szerint a helyzet javulásának köszönhetően az országban a társadalmi és gazdasági élet fokozatosan visszatérhet a rendes kerékvágásba, és megvannak a parlamenti ülésszak megtartásának feltételei is. Az Országos Népi Gyűlés a legfelsőbb törvényhozó hatalom Kínában, feladata egyebek mellett az, hogy meghatározza az adott évi gazdasági célszámokat, illetve megvitassa és elfogadja a legfontosabb politikai irányelveket, törvényeket, az állami költségvetést. A határozatlan idejű elnapolásra a magas fertőzésveszély miatt volt szükség, ugyanis a Pekingben rendezett eseményen közel nyolcezer résztvevő gyűlne egybe a kínai országgyűlésnek helyet adó Nép Nagy Csarnokában. Ezzel párhuzamosan megkezdődhet a legfőbb politikai tanácsadó szerv, a kétezer tagot számláló Kínai Népi Politikai Konzultációs Konferencia ülése is. (MN)