Kormeghatározás izotóp segítségével

A hidegháború idején végzett atombombatesztek adatainak segítségével határozták meg a kutatók a Földön élő legnagyobb hal, azaz a cetcápa néhány példányának életkorát.

A túlhalászat miatt veszélyeztetett ez a faj Fotó: 123RF

A különleges foltjaikról könnyen felismerhető cetcápák hatalmas, lassan mozgó, elsősorban a trópusi vizekben élő lények. Egyes példányai akár 18 méter hosszúra nőhetnek, tömegük eléri a húsz tonnát. A legnagyobb testű hal nem húsevő, a vízből szűri ki a planktonokat. Mivel hatalmas a tömegük, az étvágyuk is hatalmas, ezért óriási területeket cserkésznek be. Ezek az állatok népszerűek a turisták körében, aminek oka, hogy a búvárok velük együtt úszhatnak. A cetcápa nemcsak a turisták, hanem az őslakosok körében is kedvelt, igaz, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken a helyiek úszkálás helyett a tányérjukon szeretik látni a cetcápából készült ételt, ami oda vezetett, hogy a túlhalászat miatt veszélyeztetett fajról van szó.

A brutális méretű élőlénnyel kapcsolatban sok még a kérdőjel. Az egyik, hogy sokáig nem tudták, miként határozzák meg az életkorát, márpedig ez olyan alapvető fontosságú információ, ami segítheti a faj megmentését. Eddig a tudósok az elhullott állatok csigolyáiban található, jól kivehető gyűrűket próbálták megszámolni, amelyek a fák évgyűrűihez hasonlatosan, folyamatosan gyarapodnak. Azt azonban senki sem tudja, milyen gyakran formálódnak új gyűrűk. Egyesek szerint évente, mások szerint félévente alakul ki egy-egy gyűrű. A BBC-n közölt beszámoló szerint kutatók pontos módszert találtak a cetcápa valódi életkorának meghatározására.

A túlhalászat miatt veszélyeztetett ez a faj
Fotó: 123RF

Az 1940-es évek végétől számos nemzet, köztük az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína különböző helyszíneken végzett atombombateszteket. Ezen robbanások egyik mellékhatásaként a C–14-es izotóp mennyisége megduplázódott a légkörben. Az élőlények azóta folyamatosan beépítik a szervezetükbe ezt a plusz szénizotópot. Minél idősebb egy élőlény, annál több C–14-es szénizotóp található a szervezetében. Az izotóp bomlási sebességével kiszámolható az élőlények, így a cetcápák életkora is.

Mark Meekan, a Perthben működő Ausztrál Tengertudományi Intézet munkatársa két, évtizedekkel ezelőtt elpusztult cetcápa csontvázát vizsgálhatta meg. A Pakisztánban és Tajvanon található múzeumi példányok elemzése alapján kiderült, hogy ezek a lények valóban hihetetlenül hosszú ideig, akár 100-150 évig élhetnek – idézte a brit portál Meekant. A tudósok szerint a Frontiers in Marine ­Science folyóiratban megjelent eredményeik megmagyarázzák, hogy a cetcápák száma miért esett vissza drasztikusan Thaiföldön és Tajvanon, ahol nagy számban halászták. Ezt a fajt ugyanis nem „emberi használatra” hozta létre a természet. A cetcápák életkorának pontos meghatározásával kimutatható, hogy adott helyen milyen mértékű halászat engedélyezhető. A veszélyeztetett faj példányai azonban nem ragadnak meg egy helyen, hatalmas távolságokat tesznek meg, nem törődve a határokkal. A kutatók ezért azt üzenik, a cetcápa fennmaradása nem lehetséges az érintett országok együttműködése nélkül.