Körön kívülre taszított tudós fedezhette fel a gyógymódot

A koronavírus elleni gyógymódot találhatta fel egy francia professzor, de Macron kormánya tönkre akarta tenni.

Fotó: AFP/GERARD JULIEN Forrás: Origo

Túlzás nélkül, néhány hét alatt a legismertebb francia orvos lett a marseille-i professzor az egész világon. Ugyanis a koronavírus elleni gyógymódot találta fel sokak szerint. A 68-as generációhoz tartozó, magát konzervatívnak tartó tudósról Donald Trump amerikai elnök is elismerően beszélt, a munkásságát sokáig elutasító Macron francia elnök pedig arra kényszerült, hogy a napokban Marseille-ben amolyan tiszteletlátogatást tegyen a professzornál – olvasható az Origo cikkében.

Didier Raoult, a marseille-i egyetemi kórház igazgatója kinézetre (tekintettel a 60-as évek hippi korszakát idéző guru-szerű megjelenésére) akár a Hair című musical egyik szereplője is lehetne, de persze mégsem az. A külsőségeket leszámítva annyi azért igaz ebből a hasonlatból, hogy Didier Raoult világéletében lázadó, hatalmi tekintélyt nem tisztelő, ha úgy tetszik, „rendszeren kívüli„ embernek, vagy (ahogy saját maga fogalmaz) közkeletű angolszász terminológiával élve, igazi „maverick”-nek számított. 1952-ben született, azaz a klasszikus 68-as, úgymond lázadó generáció tagja, de saját bevallása szerint ő jobboldali ember, a napilapok közül kizárólag a Le Figarót, a hetilapok közül a Le Point-t olvassa.

Ma ő az egyik legismertebb járványügyi szakértő az egész világon,

a koronavírus ellen indított küzdelme miatt Elon Musk, de még Donald Trump amerikai elnök is felfigyelt rá. Didier Raoult ugyanis egy malária elleni gyógyszert, a klorokint vetette be a koronavírus elleni harcban, és a rendelkezésekre álló adatok és eredmények alapján nem teljesen sikertelenül. Az Origo utánajárt, hogy ki is valójában Didier Raoult, és miért váltott ki eljárása szokatlanul nagy indulatokat Franciaországban.

A trópusi járványokat, fertőző betegségeket kutató Didier Raoult Dakarban született. Apja katonai orvos, anyja ápolónő volt. 1961-ben a család Marseille-ben telepedett le, ahol Raoult egészen a mai napig orvosként dolgozik.

Miután professzor lesz a marseille-i egyetemi kórházban, a fertőzőbetegségekről írja tézisét, fokozatosan lépked fölfelé a ranglétrán, mígnem 1994-ben kinevezik a „Méditerranée Aix-Marseille II„ egyetemi kórház elnökének, 5 éves mandátummal. Továbbra is a járványokkal, vírusokkal foglalkozik. 2003-ban, már mint az egyik legjobb francia virológust kéri fel a jobboldali Raffarin-kormány (ekkor Jacques Chirac a köztársasági elnök) arra, hogy készítsen jelentést a SARS-járványról. (SARS – azaz Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma – atípusos tüdőgyulladást okozó járvány, amely 2002-2003 között terjedt el Kínából. Mivel az Európában és Amerikában előforduló néhány esetet azonnal sikerült lokalizálni és izolálni, utóbbi két földrészen nem pusztított).

A jelenlegi koronavírus-járvány kezelése miatt is érdemes részletesebben foglalkozni Raoult 320 oldalas jelentésével, amelyet 2003-ban adott át a kormányzat részére. A „Les Valeurs Actuelles” konzervatív hetilap egyik vezércikke alapján, amelyet François d'Orcival, a nagy presztízsű „Erkölcsi és Politikai Tudományok„ akadémikusával írt, Raoult már ekkor világosan és egyértelműen felhívja a figyelmet az egyre erőteljesebben megjelenő vírusok veszélyeire. Az Ebola, az AIDS, valamint a Hepatitisz C-vel jelzett időszak tanulságait levonva ezt írja jelentésében:

„Különösen félelmetes és nagy kockázatot rejt magában a légzőszervi megbetegedést okozó mutáns vírusoknak a megjelenése”

, majd így folytatja: „Az 1999-es hong-kongi madárinfluenza-vírust sikerült ugyan ellenőrzés alatt tartani, de lehet, hogy a következő influenzaszerű vírust már nem lehet kontrollálni„. Arra is felhívja a figyelmet, hogy „egy ilyen vírus terjedése rendkívül gyors és veszélyes lehet”, majd hozzáteszi: „A mi felkészültségi szintünk a várható kaotikus állapotokkal szemben nagyon gyenge lábakon áll„.

Raoult egyébként a Le Figarónak adott legfrissebb, exkluzív interjújában is megerősítette azt, hogy már korábban előrevetítette, hogy mi történik majd, és azt is, hogy mit kellene tenni; de nem hallgattak rá, annak ellenére, hogy azt kérte a politikusoktól, hogy egy új egészségügyi koncepciót és politikát dolgozzanak ki és hirdessenek meg. Olyat, amely képes előrejelezni a járványokat is. „Már akkor figyelmeztettem arra, hogy el kell kerülni a kórházak túlterhelését, és virológiai kórházakat kell létrehozni, amelyekben azonnal el lehet különíteni egy járvány elején a betegeket.”

Raoult és a koronavírus-járvány

Didier Raoult-t még januárban azzal bízták meg, hogy a Vuhanból repülőgéppel hazatelepített és karanténba zárt franciákat felügyelje, vizsgálja, tanulmányozza, ha úgy tetszik. A levett vérmintákat tudós kollégáival folyamatosan elemezték, közben pedig Raoult kétszer is Kínába utazott, mert meggyőződése volt, hogy a koronavírus elleni megoldás ott születik meg. „Január végén egy kínai kutatócsoport rájött, hogy a koronavírus érzékenyen reagál a klorokinra – írja az Origo.

Az erről szóló tanulmány megjelent a „Call Research„ nevű tudományos szaklapban is, amely a világ egyik legszínvonalasabb kutatási eredményekkel foglalkozó szakmai újságja. Majd szintén Kínában egy 100 fős betegcsoportot „látható és elfogadható eredményekkel kezeltek a koronavírus által kiváltott tüdőgyulladással szemben” – idézi Raoult-t a „Paris Match„. Ezután következik a fordulat.

Az egészségügyi miniszternő és a tudományos életet irányító férje – Raoult ellen

Hogyan lett ez az ügy, annak ellenére, hogy emberek, életek mentéséről van szó, valójában egy politikai ügy? – tehetjük föl joggal a kérdést azok után, hogy egy orvosi eljárást egy minisztérium így minősít.

A válaszhoz fontos tudni, hogy az Inserm vezetője 2014 és 2018 között Yves Lévy volt, és, hogy igazgatói mandátumának egy része egybeesett Agnès Buzyn egészségügyi miniszterségével, aki történetesen Lévy felesége. (Buzyn 2017-2020. február 17. között volt egészségügyi miniszter, ezt követően lemondott, és Macron főpolgármester-jelöltje lett, szerepéről korábban részletesen írtunk.)

Tekintettel arra, hogy az Inserm egyik felügyeleti jogköröket ellátó felettes hatósága az egészségügyi minisztérium, értelemszerűen összeférhetetlen, hogy amíg Agnès Buzyn az egészségügyi miniszter, az alárendeltségében levő Inserm-et a férje vezesse. Erre az összeférhetetlenségre elsőként Didier Raoult reagált, és követelte az összeférhetetlenség azonnali megszüntetését. (Yves Lévy a kinevezését a baloldali Francois Hollande kormányától kapta 2014-ben. Érdekes: Levy is immunológus orvos, csak jóval sikertelenebb, mint Raoult.)

A gyógyszerlobbi Raoult ellen?

Ennél jóval ellentmondásosabbak azok az információk, amelyek szerint a Raoult által használt egyik gyógyszert, a hidro-kloroxint Agnès Buzyn nyomására tették át abba a gyógyszerkörbe, amelyet csak orvosi vényre lehet beszerezni, bár azt korábban 50 évig recept nélkül lehetett kapni. Valóban, a hidro-kloroxint 2020 januárjában tették vénykötelezetté, de ahogy annak a V4NA nemzetközi hírügynökség utánajárt, arra nem az egészségügyi miniszter, hanem a Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség (ANSM) kérésére került sor. Az egy más kérdés, hogy ezt az ügynökséget is az egészségügyi minisztérium felügyeli, egyes források pedig úgy vélik, hogy miután korábban Yves Lévy, a miniszter asszony férje egy jelentős gyógyszerlobbi árnyékában építette fel karrierjét az Inserm-ben, az sem zárható ki bizonyossággal, hogy nem az volt a céljuk, hogy megnehezítsék a gyógyszerhez történő hozzáférést.

Daniel Cohn-Bendit, a Vörös Dany: Jobban tenné Raoult, ha befogná a pofáját

Megszólalt Raoult-lal kapcsolatban a Vörös Danynek nevezett szélsőbaloldali provokatőr-politikus is. A legutóbb ismét pedofilügyei miatt kereszttűzbe kerülő Daniel-Cohn Bendit szokásosnak is nevezhető, visszataszító stílusában , rendkívül durva hangnemben nyilatkozott Didier Raoult professzorról. Többek között azt mondta, hogy „jobban tenné Raoult, ha befogná a pofáját, és az lenne ami, egy orvos”. Természetesen Cohn-Bendit nem orvos, és semmit sem ért a tudományokhoz – olvasható az Origo cikkében.

A legfrissebb adatok szerint, amelyről maga a professzor számolt be a Le Figarónak adott, április eleji interjújában, 1003 beteget kezeltek Raoult marseille-i kórházában, ebből egyetlen beteg halt meg. Néhány nappal ezelőtt egy 80 főre készített reprezentatív tanulmányt adott ki, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a csoport 80 %-ánál hatásos volt a kezelés, csökkent a vírusállomány. A Washington Times friss információi alapján, amelyet 30 országból származó több mint 6000 orvos véleményére alapozott nemzetközi felmérés támaszt alá, egy 15 opciót tartalmazó gyógyszerlistából a hidroklorokint választották ki „a leghatásosabb terápiaként„. Hogy még bizonytalanabb legyen a helyzet, zárásképpen tegyük hozzá, hogy friss internetes értesülések szerint a baloldali svéd kormány felfüggesztette a klorokin használatát a koronavírus-fertőzöttek esetében, szerintük annak súlyos mellékhatásai miatt.

Ami biztos: a francia állam az elmúlt években nehezítette a marseille-i professzor munkáját, és ha bebizonyosodik, hogy a koronavírus-oltóanyagot fejlesztette ki, egészen biztosan fel kell majd tárni: mennyit késett így a kutatás, és hogy ez milyen következményekkel járt.

A teljes cikket az Origo-n olvashatják el.