A szakértő elmondta, az arab filmgyártás központja hagyományosan Egyiptom, a sorozatok terén viszont egészen a polgárháborúig Szíria volt az egyeduralkodó. – Az arab országokban sokáig a török sorozatok is népszerűek voltak. Ennek oka, hogy modern technikával készültek és az arabok számára ismerős kulturális közeget ábrázoltak. Ezekre a sorozatokra a török állam a soft power (puha erő) eszközeként tekintett, és támogatta az exportját – vázolta fel a sorozatgyártás térképét a szakember, hozzátéve, hogy a politikai feszültségek miatt a török sorozatok már visszaszorultak.
Sayfo Omar szerint a művészvilág – helyi mércével – a Közel-Keleten is liberálisnak, világiasnak számít. Emellett az állami cenzúra, az informális támogatói rendszer és személyes kapcsolatok szövevényes hálója miatt a művészelit jellemzően az adott rezsim által szabott keretek között mozog, és sokszor ideológiailag is azt szolgálja. – Mivel a legtöbb arab országban az iszlamisták elsősorban a helyi politikai elit legitimitását kérdőjelezik meg és biztonsági veszélyt jelentenek, a filmgyártás is a radikalizmus elleni harc egyik terepévé vált. Se szeri, se száma a fanatizmust gúnyoló, radikálisokat őrültekként vagy jóhiszemű, de becsapott emberekként ábrázoló alkotásoknak – közölte. Példaként említette a 2017-es, szaúdi MBC csatornán debütáló Fekete varjakat, amely az Iszlám Állam felemelkedésére adott válasznak is tekinthető. – A sorozat bemutatja, miként téveszti meg és használja ki a terrorszervezet az identitásukat kereső fiatalokat. Ezzel párhuzamosan a filmeknek és sorozatoknak visszatérő karakterei a mérsékelt, bölcs sejkek, illetve a becsületes, vallásgyakorló emberek – tette hozzá.
A nemzetépítés fontos terepe
Vannak irodalomtörténészek, akik szerint az első arab sci-fi-szerző a XIII. századi bagdadi Zakarijja al-Kazvíni volt, aki egy Földre látogató űrlény nézőpontjából kritizálta kora társadalmának irracionalitását – tekint vissza a műfaj történelmi hátterére Sayfo Omar. A szakember rámutatott, hogy az arab világban a saját gyártású sci-fi megjelenése újdonságnak számít. Az első novellák ugyan már a hatvanas években megjelentek, de népszerűségük erősen korlátozott volt, a rajongók elsősorban inkább nyugati filmeket fogyasztottak. Ennek okát abban látta, hogy az arab világot sokáig különböző gyarmatosítók uralták, így a modern arab irodalom és filmipar a kezdetektől a nemzetépítés fontos terepe lett. Ilyen módon a szerzők sokkal inkább a múltba nyúltak vissza történetekért, ezzel mintegy megteremtve nemzeti mítoszaikat. Más alkotásokban pedig a jelenkori nyugati modernitást imitálták, „arabizálták”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!