A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Saját sorozataiért rajong az arab világ

Nem a brazil és a politikai feszültségek miatt már nem is a török szappanoperák a legnépszerűbbek az arab világban, inkább saját gyártású sorozatokkal szegezik a tévé képernyője elé a nézőket. Áthallásos történelmi drámák, vígjátékok, sőt már sci-fi is szerepel a széles repertoárban.

2020. 04. 30. 16:43
Palesztin családok gyülekeznek egy gázai étteremben Fotó: Europress/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Száz évet ugrunk előre az időben, ­2120-at írunk. Egy tanár arról mesél a diákoknak, hogy a „jeruzsálemi felszabadító háború” után Izrael megfutamodott, lakói visszatértek származási országukba. Feltűnik egy holografikus térkép is a szétszabdalt Egyesült Államokról, amely „a cionisták legfőbb támogatója volt”. A sötét jövőképet egy új egyiptomi tudományos-fantasztikus (sci-fi) sorozat, A vég (An-Nihája) festi le, melyet ramadán kezdetekor tűztek az egyik csatorna műsorára. Az első epizód nagy vissz­hangot keltett: mint azzal az egyik főszerepet játszó színésznő, Szahar esz-Száíg is eldicsekedett, Egyiptomban egy hétig a nevét emlegették legtöbbször a Twitter-bejegyzésekben. – Szemben más színésznőkkel, Száíg nem törődik a külsejével, még sminket sem visel, ami hitelesebbé tette a jeleneteit és minden kiejtett szavát – áradozott alakításáról az Egypt Today.

Nem aratott viszont sikert a megsemmisülés víziója Izraelben. A jeruzsálemi külügyminisztérium szerencsétlennek és teljesen elfogadhatatlannak nevezte a sorozatot, különösen miután a két ország között 41 éve béke van. Az izraeli média rámutatott, hogy a filmet ugyan egy magánkézben álló csatornán vetítik, de az szorosan kötődik Abdel Fattáh esz-Szíszi elnökhöz (képünkön), rá­adásul az állami cenzoroknak is biztosan engedélyezniük kellett a tartalmat. – Izrael elpusztítása lehetséges jövőkép valódi béke és stabilitás nélkül a régióban. A békének az igazságon kellene alapulnia – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Amr Szamir Atif forgatókönyvíró.

Palesztin családok gyülekeznek egy gázai étteremben
Fotó: Europress/AFP

– Noha Egyiptom és Izrael békét kötött egymással, a társadalom jelentős része Izrael-ellenes, így a filmek egyfajta szelepként is működnek. Számos alkotás szól az 1973-as háborúban véghezvitt egyiptomi sikerekről – emlékeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére Sayfo Omar. Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatója a sorozatok szerepéről elmondta, az arab világban a „szezon” ramadán havában köszönt be, ilyenkor debütálnak a legnagyobb költségvetésű, saját gyártású alkotások. – A böjtöt megtörő vacsora, az iftár alatti és az azt követő idősáv az arab televíziózás reklámok szempontjából legértékesebb műsorideje. Ilyenkor a családok már-már az ünnepi rituálé részeként gyűlnek össze a tévékészülékek előtt, a sorozatok történései pedig a közbeszéd részévé válnak – magyarázta.

A szakértő elmondta, az arab filmgyártás központja hagyományosan Egyiptom, a sorozatok terén viszont egészen a polgárháborúig Szíria volt az egyeduralkodó. – Az arab országokban sokáig a török sorozatok is népszerűek voltak. Ennek oka, hogy modern technikával készültek és az arabok számára ismerős kulturális közeget ábrázoltak. Ezekre a sorozatokra a török állam a soft power (puha erő) eszközeként tekintett, és támogatta az exportját – vázolta fel a sorozatgyártás térképét a szakember, hozzátéve, hogy a politikai feszültségek miatt a török sorozatok már visszaszorultak.

Sayfo Omar szerint a művészvilág – helyi mércével – a Közel-Keleten is liberálisnak, világiasnak számít. Emellett az állami cenzúra, az informális támogatói rendszer és személyes kapcsolatok szövevényes hálója miatt a művész­elit jellemzően az adott rezsim által szabott keretek között mozog, és sokszor ideológiailag is azt szolgálja. – Mivel a legtöbb arab országban az iszlamisták elsősorban a helyi politikai elit legitimitását kérdőjelezik meg és biztonsági veszélyt jelentenek, a filmgyártás is a radikalizmus elleni harc egyik terepévé vált. Se szeri, se száma a fanatizmust gúnyoló, radikálisokat őrültekként vagy jóhiszemű, de becsapott emberekként ábrázoló alkotásoknak – közölte. Példaként említette a 2017-es, szaúdi MBC csatornán debütáló Fekete varjakat, amely az Iszlám Állam felemelkedésére adott válasznak is tekinthető. – A sorozat bemutatja, miként téveszti meg és használja ki a terrorszervezet az identitásukat kereső fiatalokat. Ezzel párhuzamosan a filmeknek és sorozatoknak visszatérő karakterei a mérsékelt, bölcs sejkek, illetve a becsületes, vallásgyakorló emberek – tette hozzá.

A nemzetépítés fontos terepe

Vannak irodalomtörténészek, akik szerint az első arab sci-fi-szerző a XIII. századi bagdadi Zakarijja al-Kazvíni volt, aki egy Földre látogató űrlény nézőpontjából kritizálta kora társadalmának irracio­nalitását – tekint vissza a műfaj történelmi hátterére Sayfo Omar. A szakember rámutatott, hogy az arab világban a saját gyártású sci-fi megjelenése újdonságnak számít. Az első novellák ugyan már a hatvanas években megjelentek, de népszerűségük erősen korlátozott volt, a rajongók elsősorban inkább nyugati filmeket fogyasztottak. Ennek okát abban látta, hogy az arab világot sokáig különböző gyarmatosítók uralták, így a modern arab irodalom és filmipar a kezdetektől a nemzetépítés fontos terepe lett. Ilyen módon a szerzők sokkal inkább a múltba nyúltak vissza történetekért, ezzel mintegy megteremtve nemzeti mítoszaikat. Más alkotásokban pedig a jelenkori nyugati modernitást imitálták, „arabizálták”.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.