Vasúton jön az áru Kínából

Miután a Covid–19-járvány miatt világszerte nagyszámú kikötő és repülőtér zárt be, a légi és a tengeri úton történő szállítás egyre drágábbá és körülményesebbé vált. Mindez kedvezett a Kína és Európa közötti vasúti közlekedésnek: az első negyedévben 18 százalékkal növekedett a forgalom, márciusban pedig az elszállított konténerek száma minden korábbi rekordot megdöntött. Jelenleg leginkább orvosi felszerelések és védőeszközök érkeznek vasúton Kínából.

Húsvétvasárnap futott be a németországi Duisburgba a Vuhanból érkező első vonat. A szerelvény március 28-án indult útjára, miután a kínai hatóságok elkezdték feloldani a Covid–19-járvány miatt bevezetett korlátozásokat. A 166 tonnányi egészségügyi védőfelszerelések mellett 19 konténer szájmaszkot hozott a vonat, ezenkívül optikai kábeleket, műszaki eszközöket és egyéb alkatrészeket. Németország nem a végső állomása a szállítmánynak: innen az áru egy része megy tovább többek között Magyarországra, Csehországba és Franciaországba is.

Az elmúlt hónapokban egyre több vonat érkezik Kínából Európába: végül is ez volt Peking egyik legfontosabb geopolitikai elképzelése, amikor 2012-ben elindították az Egy övezet egy út elnevezésű projektet. A Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök nevével fémjelzett elképzelés szárazföldi és tengeri gazdasági folyosókon akarta összekötni Kelet-Ázsiát Európával, leginkább az infrastrukturális fejlesztések és a kereskedelmi forgalom megélénkítése révén.

Az elmúlt években az infrastrukturális fejlesztésekre – határátkelőhelyekre, vasúti modernizációra és logisztikai központokra fordított összegek most jól jöttek: a Covid–19-járvány kitörése minden korábbinál többet tett a vasúti forgalom hirtelen megnöveléséért. A koronavírus-veszély miatt az országok lezárták a határaikat, és számos kikötő is lezárásokra kényszerült. Amikor Kína az év elején kénytelen volt néhány hétig leállítani a termelést a gyárakban, azzal a nagy tengeri szállítóvállalatokat is hátrányba hozta, amelyek kénytelenek voltak csökkenteni a szállítási kapacitásaikat, és átmenetileg pihenni küldték a nagy konténeres hajóikat. Mindezzel a legelterjedtebb szállítmányozási formában megnövekedtek az árak és a szállítás ideje is. Hasonló folyamat zajlott le a légi szállítmányozásban is: a repülőjáratok jelentős megritkulásával és a repülőterek bezárásával légi úton is sokkal drágább és bonyolultabb lett szállítani, mint korábban. A vasúti szállítás ezekhez képest viszont változatlanul tudott gyors és viszonylag olcsó maradni, amitől hirtelen nagyot emelkedett az elindított vonatok száma.

– Miután sok ország bezárta a kikötőit és a repülőtereit, késések léptek fel az orvosi eszközök logisztikájában – mondta Li Csi-an (Li Qian), a kínai posta yiwui fiókjának igazgatóhelyettese a China Daily lapnak. – A Kína és Európa közötti vasútvonalon nagy mennyiségű egészségügyi felszereléseket tudunk küldeni 15 nap alatt mindkét végpontba – nyilatkozott Li.

A kínai állami vasúttársaság szerint 2020 első negyedévében 1941 vonat tette meg az utat Európába, 174 ezer konténert szállítva, ami 18 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Hónapra bontva azonban annál nagyobb változásokat látunk: márciusra 73 ezer konténer jutott el Európába Kínából, minden korábbi rekordot megdöntve.