A háborút kell elkerülni

Elkerülhetetlen volt, hogy Kína és az Egyesült Államok előbb-utóbb összeütközésbe kerülnek. Az amerikai vezetés úgy érzi: vagy most fogja meg Kínát, vagy Kína legyőzi őt – erről beszéltek a Magyar Nemzet által megszólaltatott szakértők azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-járvány idején az összefogás helyett még inkább elmérgesedett a viszony a két nagyhatalom között.

Donald Trump, Hszi Csin-ping és Angela Merkel a 2017-es G20-csúcstalálkozón. Változó erőviszonyok Fotó: REUTERS/Kay Nietfeld

– Washington és Peking együttműködése elengedhetetlen a koronavírushoz, a nukleáris kérdésekhez és a klímaváltozáshoz hasonló globális problémák megoldásához – mondta a dél-koreai elnök egyik tanácsadója szerdán. Mun Csung In viszont arra figyelmeztetett, ha a két ország az ellenségeskedést választja, az új hidegháborúhoz fog vezetni a Koreai-félszigeten. Donald Trump elnöksége óta valóban megnőtt a feszültség a két nagyhatalom között, ami leginkább a kettejük között kirobbant kereskedelmi háborúban nyilvánult meg. A koronavírus-járvány idején tovább nőtt a feszültség, Washington több alkalommal bírálta Pekinget válságkezelési módszerei miatt, illetve azért, hogy a Kínából eredő vírust sokáig eltitkolták a világ elől.

Nem a járvány a hibás

– Elkerülhetetlen volt, hogy a kínai felemelkedő nagyhatalom és a most regnáló nagyhatalom, az Egyesült Államok összeütközésbe kerülnek. Eddig is voltak közöttük konfliktusok, de most eljött az az időszak, amikor komoly érdekeket sértenek meg. Ez azonban nem a járvány következménye – mondta a Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. – Arról van szó, hogy van egy felemelkedő nagyhatalom, amely gazdaságilag felzárkózott az Egyesült Államok mögé a második helyre, technológiailag is versenyképessé vált például az ötödik generá­ciós (5G) mobiltelefon-technológia és a mesterséges intelligencia területén. Az egész Hua­wei-ügy mögött is ez húzódik meg. A kérdés, hogy ebben kié lesz az elsőbbség – emlékeztetett Gyarmati István arra, hogy az Egyesült Államok a kínai Huawei távközlési óriásvállalat ellen is kereskedelmi, illetve kommunikációs hadjáratot indított.

Donald Trump, Hszi Csin-ping és Angela Merkel a 2017-es G20-csúcstalálkozón. Változó erőviszonyok
Fotó: REUTERS/Kay Nietfeld

Kínai erőfitogtatás

– A globális játékosok versenyében továbbra is az Egyesült Államok az első, technológiai fölénye és hírszerző tevékenysége révén. A második helyre feljött Kína, és a jelenlegi előrejelzések szerint bruttó GDP-ben mérve, 2025-26-ra gazdaságilag le fogja hagyni az Egyesült Államokat. Ez óriási dilemmát okoz, és az amerikai vezetés úgy érzi: vagy most fogja meg Kínát, vagy Kína legyőzi őt – vélekedik Nógrádi György. – Oroszországgal kiegészülve a három globális játékos mindegyike szemben áll a másik kettővel, ami mindig azt jelentette a történelemben, hogy kettő össze fog állni a harmadikkal szemben – tette hozzá a külpolitikai elemző.

Gyarmati István arra a nem jelentéktelen mellékszálra is felhívta a figyelmet, hogy Kínában véget ért a korábbi hatalmi rend, amelyben a pártfőtitkárnak nagyon komoly hatalma volt ugyan, de a fékek és ellensúlyok rendszere működött sajátos módon a párton belül. – Ezt Hszi Csin-ping felrúgta. Megnyílt előtte az út az örökös elnökség felé, ugyanis eltörölték a kétciklusos kormányzatot, ráadásul nagyon határozott lépéseket tett a centralizálásra politikailag és katonailag is. Kína erőfitogtatásba kezdett a Dél-kínai tengeren, Tajvannal kapcsolatban – közölte a szakértő. – Egy elkerülhetetlen konfliktus alakult ki. A nagy kérdés az, hogy sikerül-e Kínát úgy beintegrálni ebbe az új hatalmi rendszerbe, hogy elkerüljünk egy nagy háborút – szögezte le Gyarmati István.

Európának stratégiát kell váltania

Európa szerepével kapcsolatban Nógrádi György Friedrich Merz, a vezető német kormánypárt, a CDU elnöki tisztségéért pályázó politikus minapi szavait idézte, melyek szerint a koronavírus-járvány következtében a világon mindenki átértékeli az eddigi gazdasági és egyéb politikáját, tehát Európa vagy most vált stratégiát, vagy nem lesz belőle negyedik globális játékos. – Európának nagyon sok szempontból közös politikát kellene folytatnia, többek között közös kül- és biztonságpolitikát, közös védelempolitikát, ennek azonban nem mutatkoznak jelei – mondta a szakértő.