Az Európai Bizottság berkeiben, főként annak német vezetője, Ursula von der Leyen számára okoz látványos fejtörést a német alkotmánybíróság múlt heti ítélete, amely elmarasztalta az EU bíróságát, amiért az korábban helyben hagyta az Európai Központi Bank 2015-ben indított kötvényvásárlási programját. Mindamellett, hogy a program az euróövezet stabilitásának szempontjából mérvadónak számít, a karlsruhei verdikt a közösségi jog és az uniós bíróság elsőbbségét is megkérdőjelezi.
Az uniós szerződések őreként működő bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg Berlint, és hétfőn is arról biztosították a sajtót, hogy a bizottság jogászai „folyamatosan vizsgálják” a helyzetet. A kérdésre, hogy Von der Leyen beszélt-e az őt gyakorlatilag a bizottsági elnöki székbe ültető Angela Merkel kancellárral a furcsa, ám nem példátlan esetről, a bizottság nem válaszolt. Azt sem tudtuk meg a brüsszeli testülettől, hogy Von der Leyennek miért telt látványosan sok időbe, öt napba, mire közélmény adott ki az ügyben. Ebben egyébként megerősítette a németekkel szembeni kötelezettségszegési eljárás lehetőségét, és leszögezte: az uniós jog igenis elsőbbséget élvez a nemzetivel szemben, a luxemburgi székhelyű bíróság határozatai pedig kötelezőek valamennyi tagállami bíróságra nézve.
A hatásköri dilemmának szinte magától értetődően lengyel és magyar vonatkozása is van. Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő az európai vezetők közül szinte elsőként szólalt meg a kérdésben, az EU történetének egyik legfontosabb ítéleteként beszélve a német verdiktről. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a karlsruhei döntés nyomán uniós vita kezdődik majd a hatalmi ágak szétválasztásáról és a kompetenciamegosztásról.
A hatalmi ágak szempontja éppen Németország esetében tűnik zsákutcának. A bizottság ugyanis a berlini kormánnyal szemben indíthatná meg a valószínűleg évekig is eltartó eljárását, nem pedig az attól teljesen függetlenül működő német alkotmánybíróság ellen. Olaf Scholz szociáldemokrata alkancellár és pénzügyminiszter még a múlt héten is kiállt a kötvényvásárlási program mellett, tehát Brüsszel és a berlini kormány hivatalos álláspontjai lényegében azonosak.