Jourová bírálta, de nem ismeri a törvényt
Nem ismerhetem alaposan a magyar törvényeket – mondta hétfőn, egy online fórumon Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, megerősítve, felszólal majd a hazánkról szóló holnapi európai parlamenti vitán. A cseh politikus a momentumos Cseh Katalin mellett a német szociáldemokrata Dietmar Kösterrel, illetve a zöldpárti Terry Reintkével folytatott megbeszélést. Jourová bírálta a lengyel és magyar kormányt az elhalasztott elnökválasztás, illetve a koronavírus-törvény miatt. Magyarország kapcsán az alelnök megismételte, amit a hétvégén a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak mondott: nem maga a jogszabály, hanem annak „jogállamisági kontextusa” aggasztja. (MN)
Lapszemle
Financial Times
A Brüsszellel számos jogi csatát vívó Varsót és Budapestet felbátoríthatja a német alkotmánybíróság döntése, miszerint ezentúl saját törvényszékeik is megtorpedózhatják az Európai Bíróságot – írja szakértőkre hivatkozva a londoni üzleti napilap. Miguel Maduro, a European University Institute professzora szerint korábban is voltak összetűzések a nemzeti bíróságok és az uniós törvényszék között, de a mostani szembenállás példátlan, és rengeteg kockázatot rejt magában. Kees Sterk veterán holland bíró attól tart, a lengyel kormány innentől fogva nem fogja figyelembe venni az Európai Bíróságnak a lengyel igazságügyi reformot elmarasztaló határozatait. Bár a lap szerint a magyar kormány a lengyelnél jobban elfogadja az uniós jogi döntéseket, az újság által megszólaltatott Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társvezetője szerint a mostani német döntést tüzetesen átvizsgálják majd azok a kormányok, amelyeknek „szándékukban áll megsérteni az uniós törvényeket”.
Der Standard
A német alkotmánybíróság döntésének komoly következményei lehetnek az európai jogi környezetre nézve – írja a bécsi liberális napilapban Werner Schroeder jogászprofesszor. Mint fogalmaz, itt nem csupán az EU-s jogszabályok különböző értelmezéséről van szó, hanem sokkal inkább az állami szuverenitás elvesztéséről, és arról, melyik alkotmánybíróságé az utolsó szó Európában. Lengyelország és Magyarország, ezek az illiberális demokráciák felteszik most maguknak a kérdést: ezek után miért ne hagynák figyelmen kívül az Európai Bíróság népszerűtlen döntéseit?